Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - József főherceg: A világháború; amilyennek én láttam. Ism. Doberdói Breit József 71

•74 TÖRTÉNETI IRODALOM. balga, csak a szurony a llős" mellett megmaradva, nemcsak a japánok elleni háborúját vívta végig nem a lőfegyverekben rejlő pusztító hatásra, hanem a nyers erőre támaszkodva, rettenetesen sok véráldozatba került ázsiai harcait, hanem továbbra is megmaradt ósdi felfogása mellett, amely a cél­tudatos tűztaktikát csak mellékesen kultiválta1 és inkább az élő erők tömeges lökőerejével, amely a világháborúban az eléggé ismert, de csúfondáros kudarcot vallott úgynevezett ι gőzhenger-taktika alkalmazásához vezetett. Ausztria-Magyar­ország eleinte középúton haladt a két felfogás között, míg · végre a brucki lőiskola révén hadseregét elég gyorsan a tűz­technika helyes alkalmazásának táborába terelte át. Csak az volt a nagy baj, hogy kivált az idősebb seregvezetők jórésze, de a fiatalabb generáció elég számos tagja is még mindig a rohamharcászat híve maradt. Amikor aztán a világháború­ban ily két ellentétes nézetet valló magasabb seregvezető került egymással szembe, ott napirenden voltak a surlódá- j sok. Ily kellemetlen helyzetbe került sokszor József főherceg is, aki teljes mértékben a legmodernebb hadászat és harcá­szat híve és embere volt. Ezért sokszor mond kemény ítéletet , művében mindama magasabb parancsnokok intézkedései fölött, akik a drága emberélettel nem törődve, vad hajszára ösztökélik alárendelt parancsnokaikat és csapatjaikat, ami­nek hamarosan az lett a következménye, hogy az osztrák­magyar hadsereg tisztikarának és legénységének színe-java, elsősorban a volt tényleges hadsereg egyénei hamarosan ijesztő módon szaporították a halottak, sebesültek és foglyok létszámát, ami a hadseregre nézve pótolhatlan és többé jóvá nem tehető veszteségeket jelentett. József főherceg ismétel­ten emelt szót e helytelen hadvezetési mód, mint egyáltalá­ban a csapatokkal szemben támasztott túlzott követelések ellen, de csak nagyritkán talált meghallgatásra és kellő megértésre s ezért sokszor elég kíméletlen kritikát is gyako­rolt az illető magasabb parancsnokságok intézkedései fölött, így többek között a 23. oldalon ezt írja a Fenséges úr: „Az általános helyzetről semmit sem tudok, mert nem adnak tud­tunkra semmit. Vezérkari főnököm azt mondja: „Man ist der reinste Reisekoffer!" A sabáci zűrzavaros helyzettel kapcso­latban pedig ekképen ír: „Akkor, midőn ily sajnálatos dol­gok történtek, mi az eseményekről tudomással nem bírtunk, tájékoztatva úgyszólván semmiről sem lettünk; mi csak a kapkodást láttuk, egymásnak ellentmondó intézkedéseket kaptunk. Ez okozta azt, hogy a vezetők elkeseredtek, a csapa­tokban pedig a bizalom megrendült. A lehető legkedvezőt­lenebb kilátással kezdtük meg a háborút, mert az egyenetlen­ség, gyanúsítás, féltékenység és bizalmatlanság igen magasra 1 Lásd Volozkoi eleinte híressé, majd hírhedté vált elméletét a me­rev tűzkúp alkalmazásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents