Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

ANDRÁS HERCEG TRAGÉDIÁJA ÉS A NÁPOLYI UDVAIi. 799 A második kérdés: hol voltak a magyarok a gyilkosság idején? Erre a kérdésre a legelfogadhatóbb választ János minorita adja meg: „A gyilkosság idejében és órájában András király kényszerítette a magyarokat, hogy szállásaikra menjenek. Mert jóllehet, sokak útján fülébe jutott a gyilkosság gyanúja, melyet neje tervez ellene, de ö érezve saját ártatlanságát és tekintetbe véve neje áldott állapotát, nem tudott ennek hitelt adni.'" A magyarok tehát a várban voltak elszállásolva, a kolostor pedig, hol a gyilkosság végbement, a falakon kívül volt és Rajmondo de Cathania a várkaput azon az éjszakán bezáratta és a kulcsot magához vette. Johanna, anélkül, hogy férje holttestét megtekintette volna, vagy eltakarításáról gondoskodott volna, a várba vonult és valószínűleg hosszasabban ott tartózkodott, mert szeptember 24-röl még Aversából keltezett oklevelet találunk.2

Ügy látszik, megvárta, míg Nápolyban lecsillapul az izgalom és ott biztonságban érezheti magát. A fővárosban tényleg nagy felháborodást keltett a gyilkosság híre; Durazzói Károly sietett Aversába, a holttestet bevitette Nápolyba, de temetéséről ő sem gondoskodott, hanem egy nápolyi kanonok, Ursillo Minutulo3

takaríttatta el a nápolyi székesegyház Szent Lajoskápolnájában. Később Francesco Capece fehér márvány síremléket készíttetett a hercegnek és felirattal látta el sírját. Jelenleg a földön egy tábla van elhelyezve, mely-1 Cliron. Dubnicense. Ed. Mathias Florianus: Fontes domestiei V. 11. p. 144., 154. A lkésőbbi írók magyarázatai erőszakoltak. Summonte szerint a magyarok féltek, hogy darabokra vagdalják őket (II. ik. 422. 1.) Costanzo szerint: „standogl i Ungheri, perche era di nőtte, sepolti nel sonno e nel vino". Istoria. II. k. 35. 1. A magyar krónikás bizonyára első kézből kapta adatait. 2 Reg. Ang. V. 355. f. 35. 3 Nagy Lajos hálás volt a kanonok iránt, ki később is a magyar király hívei közé tartozott. A magyar király és Johanna között pápai közvetítéssel létrejött béke értelmében a magyar király híveivel szemben a királynő nem fog megtorlást gyakorolni, de — úgy látszik — Johanna nem tartotta meg az igéretét, mire a magyar király Kelemen pápához fordult. A pápa figyelmezteti tehát a királyi párt. hogy a magyar király híveivel, különösen Ursillo Minutulo kanonokkal, kit ő a magyar király iránt való tiszteletből káplánjává nevezett ki és Petrus de Bellanteval, kiknek érdekében Nagy Lajos az imént szót emelt, kegyesen bánjanak és a magyar királyhoz való ragaszkodásukért semmi kellemetlenségük se legyen. Theiner I. k. 817—IS. 1. 1252. sz. 1352 július 15-ről.