Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

796 MISKOLCZY ISTVÁN. eltávoztak. Eredetileg el akarták a holttestet a kertben földelni, de ebben a segélykiáltások megzavarták őket. Az egész dulakodás Johanna szobája közelében ment végbe, de a gonosz nő férje segélykiáltásaira meg sem mozdult, a közelben csupa beavatott tartózkodott, csak Erzsébet, András öreg dajkája, futott a zajra az ablakhoz és kiáltozott segítségért.' Ez zavarta meg a gyilkosokat. A dajka egy ideig nem merte elhagyni szobáját, s ez volt a szerencséje, mert az elvetemült gonosztevők őt is eltették volna láb alól, hogy árulójuk ne lehessen. Mikor már a zaj teljesen elült, Erzsébet gyertyával kezében előjött és mivel ura hangját vélte felismerni a hangzavarban, elsősorban öt kereste. Az ajtóhoz ment, nevén szólította a királyt, de semmi választ nem kapott. Johanna a szobában volt ugyan, de életjelt nem adott magáról. Az öreg asszony ekkor fellármázta a barátokat, velük kereste a királyt és megtalálta a kertben hurokkal a nyakán. A holttestet a templomba vitték és reggelig imádkoztak mellette. Közben a királynőt is értesítették a katasztrófáról, de ő nagy zavarban volt és nem akart reggelig felkelni. Reggel a nép a királynőhöz tódult, érdeklődött a gyilkosok után, a bűnös asszony ott állt 1 Gravina Izoldának nevezi András dajkáját s ezt a nevet tőlo átvették a történetírók és a történeti kézikönyvek is. Én sohasem tudtam megérteni, hogyan jutott a magyar asszony ehhez a germán névhez, s ennek is sikerült nyomára akadnom. Az Anjou-registruinok tanúsága szerint Nápolyban elég gyakori volt ez a név, de a magyar asszony sohasem hallgatott erre. Johanna sem nevezi őt Izoldának, hanem Izabellának. „Isabelle Ungare Cambellane et Nicolao fiïio familiaribus et fidelibus nostris... consideracione serviciorum suorum, que diu prestiterunt cl. m Sicilie regi, queve Isabella ipsa presertim presencialiter prestat in educaclone spectabilis ducis Calabrie, priniogeniti nostri" etc. Johanna oklevele: Reg. Ang. V. 351. f. 201. ós λ'. 356. f. '60—61. Mikor a pápa gratulál Johannának fia születésekor, többek közt ezt mondja: „íilium astantibus et presidentibus tani dilecta in Christo íilia Issabella (sic!) Ungara nutrice quondam viri tui" etc Reg. Vat. V. 139. nr. 910. Tehát András dajkája Izabella volt, a név pedig egyenlőnek vétetett a magyar Erzsébettel (pl. Kun László neje). Az Izolda név felcserélésen alapszik, t. i. Johanna dajkáját hívták Izoldának (I. Pulderica), kiről a királynő többször megemlékszik (pl. „pro serviciis, ... nobis prestitis tarn circa educacionem et ablactacionem nostram... quam, quia nutrix et cambellana, domestiea familiaris nostra fuit et est. Reg. Ang. Y. 337. 'f. 22. (Kiadva Minieri Riccio: Notizie storiche etc. 135.1.). Ez az Izolda a gyilkosságba is belekeveredik.