Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

788 miskolczy istván. Küküllei János azt mondja — bizonyára nápolyi magyarok elbeszélése alapján —, bogy „ex procuratione militis Cbenza" történt a gyilkosság.1 Sancia azonban, — mert kétségtelen, hogy a „miles" íráshiba — bármennyire elvetemült és mindenre képes nő volt is, csak eszköz lehetett, de az értelmi szerzőt, az összeesküvés megszervezőjét másban kell keresnünk. Ehhez közelről érdekelt és nagy hatalommal rendelkező egyén kellett, kitől a gyilkosok védelmet és jutalmat remélhettek. A királyi ház hercegeit ártatlanoknak találták a gyilkosságban, ellenben a források elítélőleg beszélnek a császárnéról, Katalinról. A mód, ahogyan a Durazzói hercegnőt eltette láb alól, s a Durazzói Károly ellen tervezett merénylet, hogy Mária megszöktetéseért bosszút álljon,2 mutatja, hogy őt erkölcsi törvények és elvek nem befolyásolták. Ö minden eszközt megengedhetőnek tartott, hogy féktelen nagyravágyását kielégítse és családjának a koronát megszerezze. Aljas lelkületét legjobban mutatja az a tény, hogy ha valaki, ő tudhatta, hogy Johanna másokkal is szerelmi viszonyt folytat, s ez sem akadályozta meg abban, hogy fiát Johanna karjaiba vezesse. Kétségtelenül benne, korának egyik legerkölcstelenebb asszonyában kell keresnünk az értelmi szerzőt. A szenvedélyes, önmagán uralkodni nem tudó nő mellett ott áll Niccolő Acciajuoli hidegen számító megfontoltságával és nyugodtságával. Acciajuoli jól tudja, hogy királygyilkosság vádjával terhelve a trónt elnyerni nem lehet, tehát Katalinnak exponensekkel kell dolgoznia, míg ő maga a háttérben marad. Ezek a cselekvő személyek Johanna környezetéből kerültek ki, akik tudták, hogy a királynő szabadulni óhajt férjétől és nem volt titok előttük Róbert herceg szerepe se, benne* tehát a jövő emberét látták. A konstantinápolyi császárné, ha tekintélyét meg akarta óvni és a háttérben akart maradni, nem állhatott szóba niindenféle udvaronccal. Neki magasállású és megbízható emberekre volt szüksége. Ilyeneket talált Filippában és Sanciában, kiknek érdekük volt, hogy András elpusztuljon, s akik alkalmasak voltak arra,hogy a királynét megfelelő lelki diszpozícióba hozzák és öt a tervnek meg-1 Sohwanditner J. G.: Scriptores rerum Hung-aricarum. 179. 1. IX. c. 5 Dominici de Gravina: Chronicon etc. 12. 1.