Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Szirbik Miklós: Makó városának közönséges és az abban levő reformata ekklésiának különös leírása. Ism. Pleidell Ambrus 65
•69 TÖRTÉNETI IRODALOM. ben óriási nádasok borították környékét, a makóiak fa helyett nádvágásra voltak kötelezve földesurukkal szemben1 s nádat kaptak tüzelő fejében a református iskolamesterek is. Valószínűleg része van a Marosnak abban is, hogy ma Makónak legfontosabb termelési ága a hagyma, s hogy a makói hagyma világhírű, nem is említve azt, hogy erősen befolyásolta a város topográfiai fejlődését is. Anélkül, hogy a településtörténetet definiálni és hosszasabban tárgyalni óhajtanánk, úgy véljük, minden településtörténeti munkának arra kell választ adnia, miért és hogyan jött létre ez, vagy amaz a település, miért és hogyan fejlődött ez vagy amaz a város vagy község azzá, ami. Ezt pedig nem lehet elérni akkor, ha vázlatosan elmondjuk a kérdéses település történetét, s azután egy-két térkép alapján a település topográfiai változásait. Talán egyetlen történelmi műfajnál sincsen szükség olyan éles szintézisre és oly fokozott genetikus módszerre, mint éppen a településtörténetnél, hiszen a településtörténetnek úgyszólván ez a lényege. Bálint Alajos munkájában sem a miértre, sem a hogyanra nem kaptunk feleletet. Amikor a dolgozatot letettük, az volt a meggyőződésünk,, hogy nem fog az olvasóban túlságos érdeklődést kelteni a magyar történelem iránt. Sajnos, nem sokkal vitte előbbre a helytörténeti kutatást, sőt Makó történetét sem. És talán nem túlzunk akkor, amikor az a véleményünk, hogy a magyar történetírás mai állása mellett ilyen munkára kár volt a papírt pazarolni. Ha a mostani súlyos gazdasági viszonyok mellett azt talán nem is lehet megkívánni egy kis helytörténeti munka szerzőjétől, hogy a legfontosabb iratok átnézésére felránduljon az Országos Levéltárba, azt mégis csak el lehet várni, hogy az illetékes vármegyei és városi levéltár anyagát átnézze. De semmi körülmények között meg nem bocsátható, hogy valaki írjon olyan kérdésről, amelynek az irodalmát még nagyjából sem ismeri. Nem jól tették a Csanádvármegyei Könyvtár szerkesztői, hogy jobb sorsra érdemes vállalatukat ennek a munkának a kiadásával indították meg. # Ellenben a Csanádvármegyei Könyvtár 6. füzete, Szirbik Miklós prédikátornak 1835—36-ban írt és most a város áldozatkészsége folytán megjelent Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata eklés'iának különös leírása c. munkája a helytörténeti kutatás számára határozott nyereséget jelent. Bár írója — elég éleslátással — Makó városnak és a makói református egyháznak történetét mondja el, s főleg 1 Orsz. Lev. Helytt. o., lab. urb. c. Csanád., poss. Makó.
