Századok – 1927-1928

Értekezések - KISS ISTVÁN; R.: Trónbetöltés és ducatus az Árpád-korban - 733

trónbetöltés és ducatus az árpád-korban-755 Kálmán esetében, pedig ez oly világos, hogy szót sem érdemelne, ha erőszakkal el nem rontanák az esetet. Bartoniek Emma Kálmán uralomrajutásában a primogenitura győzelmét csak azért látja, mert neki Almos elsőszülöttsége jogán engedte át a trónt. Hát bármely öröklési rend szerint nem Kálmánt illette-e az örökség 1 Van-e oly öröklési rend, mely szerint, ha a családnak két testvéren kívül nincs más tagja, a fiatalabb testvér megelőzheti az idősebbet? Természetesen nincsen; de előfordulhat oly eset, mikor az uralkodásra alkalmatlannak ítélt családtag kizárását meg lehet kísérteni, hogy az alkalmasabb kerülhessen trónra. Mikor divatosabb volt a kegyetlenség, a látó- és hallóérzékektől való megfosztás vagy kivégeztetés várt az ilyen szerencsétlenre, később megelégedtek a száműzéssel, vagy ami ezzel egyet jelentett, azzal, hogy szerzetesi fogadalmat tétettek vele, vagy pappá szentelték. László az utóbbi, szelíd keresztyéni eszköz alkalmazásával akarta Kálmánt a trónöröklésből kizárni. Gyámja volt Géza két fiának. A nagyobbik, Kálmán, jóeszű gyerek volt, de visszataszító külseje, bénasága, kancsal sága és rútsága miatt nem látszott alkalmasnak az uralkodásra.1

László tehát papnak nevelte és váradi püspöknek szenteltette őt,2

míg a ducatust Álmosnak adományozta. Bár Kálmán felserdülte után sem lett vonzóbb külsejű, de mégis örökségi jogai védelmére imponálóan tudott fellépni. Elárulta, hogy a rút külső alatt van férfias lélek, akarat és erő. Lengyelországba menekült, sereget gyűjtött és a Lászlóval rossz viszonyban levő pápától a dispensatiót is megszerezte,3

hogy papsága se legyen 1 A Képes Krónika szerint az a jóslat okozta mellőzését, hogy véreskezű uralkodó (fusor sanguinis) lesz. Azorius Institutionum moralicum c. munkájában az ő esetét is felhozza arra, hogy rút külsejű, béna örökös is elfoglalhatja a trónt. II. k. 1202. 2 Kálmánról minden forrásunk egybehangzóan állítja, hogy püspök volt; egyik verzió nem egész határozott formában egri, a másik váradi püspöknek vallja. Mivel a Váradi Krónika is (M. Florianus: Fontes domestici IV. k. 250. ].). melyet egy váradi kanonok írt, „a mi egyházunk" püspökének írja, ennek nagyobb hitelt kell tulajdonítanunk. 3 Felteszem azt, hogy még László életében megtette és mivel a pápai székkel László Horvátország megszerzése óta ellenséges viszonyban volt. ezt könnyen meg is kapta. Addig nem is tehetett jogai védelmére komoly lépést, míg a kánoni 48*