Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Szirbik Miklós: Makó városának közönséges és az abban levő reformata ekklésiának különös leírása. Ism. Pleidell Ambrus 65

•66 TÖRTÉNETI IRODALOM. kell üdvözölnünk minden kísérletet, ami ennek a szakadéknak a kitöltésére irányul. Ezt pedig — már annyira jutottunk — csak a helytörténeti kutatás és a helytörténeti kutatás eredményeinek publikálásától várjuk. Divatos jelszavak, eszme-és politikai áramlatok bármennyire lejáratták és kigúnyolták a lokálpatriotizmust, lelke mélyén mégis csak ott él az mindenkinek. Ha nemzetének történetére nem is, szűkebb pátriájának viszontagságaira mégis csak kíváncsi mindenki s a helyi monograflaírás apró termékei, reméljük, lassacskán mégis csak fel fogják ébreszteni az olvasóban a nemzet múltja iránt való érdeklődést is. Amellett a gyermekkorát élő magyar helyi monograflaírás eddigi termékei — kevés kivétellel — olyan primitívek, a magyar történetírás mai állásához képest annyira elmaradottak, hogy minden újabb kísérletnek a helytörténeti kutatás rohamos javulását és fejlődését kell jelentenie. A legnagyobb örömmel vettük tehát kézbe Bálint Alajosnak a Csanádvármegyei Könyvtár első füzeteként megjelent Makó város települési és emberföldrajzi vázlata című kis munkáját. Örömünket csak növelte a munkához csatolt prospektus a Csanádvármegyei Könyvtár készülő füzeteiről, amely azt látszik bizonyítani, hogy Csanád vármegye múltjának felderítése érdekében komoly munka folyik. Minden valószínűség szerint a Csanádvármegyei Könyvtár szerkesztőinek, Barna Jánosnak és Eperjessy Kálmánnak vezetése és ösztönzése mellett, akik bizonyára gondoskodtak kis vállalatuk anyagi bázisáról is, mert egyelőre 33 kötet kiadását vették programmjukba, amelyek „időhöz nem kötötten, rövid időn belül sajtó alá kerülnek." Olyan ígéret ez, amely elismerést érdemel akkor is, ha nem fog egészen beteljesedni és ha a programmot teljes egészében nem is helyeseljük. Amikor azonban a sorozat első füzetét, Bálint Alajosmunkáját lapozgatni kezdtük, örömünket csakhamar csalódás, sőt bosszúság váltotta fel. Már maga a cím tájékozatlanul hagyott bennünket abban, hogy tulajdonképen mit keressünk a kis füzetben. Mert tudtunkkal van településtörténet és van településföldrajz. A településtörténet azokat a történeti tényezőket vizsgálja, amelyek egy település létrejöttére és további fejlődésére befolyást gyakorolnak és természetesen számol a földrajzi adottságokkal is. Ezzel szemben a településföldrajz a település helyének a települést befolyásoló földrajzi tényezőivel foglalkozik, de figyelemmel kíséri a történelemnek — nem ritkán döntő — szerepét is. Bálint Alajos nem mondja meg, hogy Makó város településtörténetét vagy településföldrajzát akarta-e megírni, kénytelenek vagyunk azonban településtörténetnek tekinteni, minthogy az emberföldrajzi résztől eltekintve, a munka háromnegyed része Makó város településének történeti részét tárgyalja. Anélkül azonban, hogy