Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Szirbik Miklós: Makó városának közönséges és az abban levő reformata ekklésiának különös leírása. Ism. Pleidell Ambrus 65
TÖRTÉNETI IRODALOM. 67 a felsorakoztatott adatokból Makó város települését, kialakulását, a mai Makó várossá való fejlődésének egyes fázisait kellőleg kimutatta és motiválta volna. A történeti rész különben, a közbeékelt földrajzi résztől szétválasztva, két egyenlő részre oszlik. Ezek közül az első rész megírása teljesen felesleges volt. Nem azért, mintha az ott közölt adatok nem függnének össze Makó város településtörténetével. De sőt, minden egyes ott említett esemény egyegy tégla annak, aki Makó város településtörténetét fel akarja építeni. Az első rész megírása azért volt felesleg'es. mert az sokkal szebben és jobban megírva olvasható Reizner János: Makó város története című munkájában, amely 1882-ben jelent meg. Minthogy szerző Makó Árpád-kori történetét így kezdi: „A várost az 1256-i Árpád-házi oklevél Pel-és Al-völnek néven említi", s minthogy később is, pl. „Az 1323-i csanádi káptalani oklevél"-ről beszél, anélkül, hogy ezen okleveleket közelebbről meghatározná — ami legalább is szokatlan —·, vettük magunknak a fáradságot és Reizner János már említett munkájában kerestük ezen oklevelek közelebbi megjelölését. A két munkát így — kénytelenségből — párhuzamosan olvasva, meglepetve állapítottuk meg, hogy Bálint Alajos településtörténetének első része — eltekintve a 11 soros bevezetéstől és a 6 soros befejezéstől — Reizner könyve 6—73. oldalainak egyszerű kivonata, úgy, amint az Reizner könyvének lapjain egymásután következik, mindössze annyi változtatással, hogy Bálint Reizner könyve 6. lapjának tartalmát az 5. lap tartalma előtt, a 44. és 46. lapokét pedig a 41. lap tartalma előtt mondja el. Az igazság kedvéért meg kell még állapítanunk, hogy Reizner adatát egy helyen helyesbítette: nem fogadta el Reizner feltevését, hogy a „vőinek" valami vízzel foglalkozó embert jelent, hanem a „vőinek" jelentését „révésznek" állapította meg, mint ahogy azt Borovszky: Csanád vármegye I. kötetének 272. lapján találta. Mindezek dacára, a szerző eljárását nem minősíthetjük plágiumnak, mert a munka végén a „Forrásmunkák" között mindkét mű fel van sorolva. De különben is az, hogy Makó város településtörténetének ezt a részét kizárólag Reizner munkája alapján írta meg, nem is volna kifogásolható, hiszen nem egyszer írtak már könyvet, amelynek adatai alapján igen csinos kis dolgozatot lehetne, sőt kellene összeállítani. Állhat ez többé-kevésbbé Reizner munkájára is. Már csak azért is, mert az immár negyvenöt éve került ki a sajtó alól, azóta a történettudomány nagyot haladt, éppen az Alföld és Délvidék településtörténetére vonatkozólag nagy értékű, új megállapítások egész tömegével rendelkezünk, új szempontok merültek fel, új módszerrel dolgozik maga a történettudomány is, miknek következtében Reizner munkája részben elavult. De meg Reizner Makó városnak nem településtörténetét, hanem a történetét írta meg, s adatai alapján még 7*
