Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Szirbik Miklós: Makó városának közönséges és az abban levő reformata ekklésiának különös leírása. Ism. Pleidell Ambrus 65

•65 TÖRTÉNETI IRODALOM. Hennyey Vilmos évtizedes munkájával olyan könyvet adott a magyar történettudománynak, melyből ez újabb évtizedeken át fog tanulni. Amidőn ezt itt megállapítjuk, legyen .szabad, a szorosan vett szaktudomány körét elhagyva, azt az óhajtást kifejezni, bár akadna olyan kiadó, aki e szakmunka •eredményeit, a kitűnő szerző feldolgozásában, képekkel és térképekkel fölszerelve, szélesebb körű közönség elé is vinné. I A történeti érzék nagyfokú fejlődését szolgálná az a magyar postatörténet, mely tudományos eredményei mellett a kocsi, ι e magyar találmány különböző korbeli képeit, a nálunk használatban volt postakocsik rajzait, a királyi futárok alakjait, a futárcímerek formáit, futártarsolyokat stb. hozná és így legalább ezen a téren próbálná meg művelődéstörténetünket egykorú képanyag segélyével ismertebbé tenni. Nem kevésbbé tanulságosak volnának a különböző korszakok postajáratai' nak térképei is. Hennyey Vilmos nagy műve megérdemelné, ι hogy ne csak a háború utáni legrosszabb viszonyoktól megszabott köntösben — a mű nyomtatása még a háború alatt kezdődött, — hanem a modern kiadói technikától támogatva, , képanyaggal illusztrálva, olyan formában jelenjék meg, amely méltó lígy a magyar postaügy nagy múltjához, mint a szerző komoly tudományához és páratlan tárgyszeretetéhez. Szekfű Gyula. Bálint Alajos: Makó város települési és emberföldrajzi vázlata. (Csanádvármegyei Könyvtár 1. szám.) Makó, 1926. 8°. 32. 1. Szirbik Miklós: Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata ekklés'iának különös leírása. Sajtó alá rendezte dr. Eperjessy Kálmán. (Csanádvármegyei Könyvtár, 6. sz.) Makó, 1926. 8°. 104. 1. A legnagyobb örömmel vettük kézbe a helyi monografiaírás egyik legújabb termékét, a Csanádvármegyei Könyvtár első füzetét. Ma, a magyar történetírás megújhodásának korában, amikor történetkutatóink fáradságot nem ismerve, mesteri művekben tárják fel a magyar történelem ismeretlen részleteit, s amikor lépten-nyomon azt lehet tapasztalni, hogy a Történelmi Társulat hatalmas és nagybecsű kötetei a szorosan vett szakkörökön kívül úgyszólván csak az egyetemi hallgatóknak és néhány érdeklődő történettanárnak készülnek. a művelt nagyközönség megelégszik újságjának egy-két hasábos ismertetésével, ma, amikor a magyar történettudomány — a magyart hangsúlyozzuk, mert úgy látszik, a külföldi történeti munkáknak, ha még olyan fércművek is, hangzatos reklámozás következtében keletje van, — amikor a magyar történettudomány és a nagyközönség között a connexus teljesen megszűnt, a történettudomány új termékeiről alig .vesznek már tudomást, még kevésbbé szereznek belőle kulturális és erkölcsi tőkét maguknak, — ma örömujjongva Századok. 1926. I—III. füzet. 5