Századok – 1927-1928

Értekezések - TÓTH ZOLTÁN: Bonfini 1490 utáni adatai a fekete seregről 45

56 TÓTH ZOLTÁN. második Sandumetur (Mitrovica) s a harmadik, mely köziilök Nándorfehérvárhoz legközelebb fekszik: Segedi(n)z-Első pillantásra kétségtelen, hogy ez a Névtelen említette Segethyn an der Sauwe s egyúttal ez a Bonflni Szegedje isr honnan a nándorfehérvári ágyúdörgést 1456-ban hallani lehetett. A Tanstetter-féle térképen ugyanazon lielytt világosan kiírva, Segednitz-et olvashatunk, közvetlenül mellette keletnek (illetve a valóságban inkább délnek, mert a térképen a világtájak elhelyezése meglehetősen gyarló; a Duna—Tiszaköze például északnyugat-délkeleti irányban húzódik) Segednin-t. Ez utóbbi szerint tehát két, Szegeddel rokonhangzású hely állott volna a Száva mentén. Segednin Szabáccsal szemközt, Segednitz valamivel feljebb, körülbelül Racsa (a térképen Ratza) magasságában. Az 1556-i Lazius-féle térképen,1

mely az előbbi fogyatkozásait kiküszöbölendő, ugyancsak katonai célzattal készült, már mindezeknek nyoma veszett. Elpusztultak közben'? Ki tudja. A hódoltság távolabb fekvő területeinek kitöltésében Lazius már (jóllehet az egészre vonatkozóan hangsúlyozza, hogy járatos vezetők kalauzolása mellett bejárta az összes vármegyéket) inkább csak informátorainak szavára hallgatott. A Délvidék nagy helységszegénysége a Tanstetter-féle térképhez viszonyítva mindenesetre gyanús. Bár lehetséges, hogy a pusztulás és elnéptelenedés tempója gyorsabb volt, mint azt általában fel szoktuk tételezni. De ez bennünket ebben az esetben már kevésbbé is érdekel. Fontos azt tudnunk, hogy a XVI. század elején a Száva torkolatvidékén még egy vagy két Szeged hangzású város állott. Ez a tény eltünteti a Névtelen és Bonflni híradásának minden ellentétét s egyúttal elfújja a tiszamenti metropolis és vele együtt Halas szereplésének legendáját. Ha azután Csánki történelmi földrajzát áttanulmányozza, talán még Czimer Károly isbelátja, hogy Bonflni Villa Piscinájával ezen a vidéken csak az a bizonyos Halápfalva (Halászfalva) azonosítható, mely annyira szálka volt a szemében. Hogy a piscina szó elsősorban halastanyát jelent, én is tudom, de azt is, hogy némely piscinát vagy egyes részeit halápnak, illetve halápoknak hívtak.2 Czimer idézi az Oklevélszótár megfelelő lapját, deezt az összefüggést természetesen nem akarja meglátni. Idézi Csánkit, ki a Grk és Morovity vidékén fekvő Halápfalváról kimutatja, hogy Halászfalva néven is esik róla említés,1 1 Szerző az ajánlásában Lázárt magyarnak (gentis Hunnicae)· nevezi, de neve után ítélve inkább délszláv származású lehetett, mi a szávamenti feljegyzéseinek értékét természetesen csak növeli. U. o. Tafel 17. 2 Usque ad piscinam Halaph. — Pervenissent ad prefatum locum. Hegeshalaph et Sork appelatas (így!) dicte piscine Nogzad. Szamota„ Magyar Oklevélszótár. 338. lap. 3 I. m. II. 314. lap.