Századok – 1927-1928

Értekezések - TÓTH ZOLTÁN: Bonfini 1490 utáni adatai a fekete seregről 45

BONFINI 1490 UTÁNI ADATAI A FEKETE SEREGRŐL. 55 középkorban virágzó helyünk tökéletesen el is pusztult, s ez a két körülmény együtt nagyon is elégségesen magyarázza, miért találunk ezeken a kései térképeken olyan kevés anya­got a hódoltsági területre nézve. A térképek elkészítésének célja pedig csak elősegítette ezt a fogyatkozást. Ez t. i. gya­korlati volt s a háborús szempontokat szolgálta. Részletesen igyekeztek vázolni a megszállott részek határterületeit, me­lyeken a közeljövő küzdelmeinek lejátszódását várták, a régi déli határra ellenben alig vetettek ügyet. Hogy a keresztény seregek a Száváig nyomulhassanak, ahhoz egyelőre úgy sem volt kilátás. Szerencsénk, hogy már a század elején, mikorra Magyar­ország önvédelmi képtelensége lassanként világossá vált, a török veszedelemtől szintén rettegő külföld ideforduló figyelme nem egy térképet inspirált, és pedig olyant, mely ugyancsak gyakorlati célból ebben az esetben elsősorban a déli határok topográfiáját emelte ki. Készítői itt megfordult idegenek, esetleg a körülményekkel még inkább ismerős ma­gyarok. 1523 januárjában a nürnbergi birodalmi gyűlés had­ügyi albizottsága „aus der Hungerisehen mappa" akarta megokolni a Magyarországba küldendő német segédcsapatok elhelyezésére vonatkozó javaslatát.1 S az ugyancsak érdekelt olaszok, elsősorban valószínűleg Velence, szintén rendelkez­tek egykorú, s mint a dolog természetéből folyik, kétségkívül lelkiismeretes gonddal összeállított térképekkel. Eme régi mappák javarésze elkallódott, vagy különböző levéltárakban •és gyűjteményekben iappang, de az a kettő, melyre hivatkoz­hatom, bőségesen elegendő a szegedi rejtély megoldására. Az első olasz eredetű s jelenleg a müncheni egyetemi könyv­tár tulajdonában van,2 a másikat eredetileg Lázár, Bakócz Tamás titkára készítette s Tanstetter György átdolgozásá­ban néhai gróf Apponyi Sándor gazdag gyűjteménye őrzi.3 Az utóbbi részletesebb, az előbbi jellemzőbb és pontosabb alkatú. Jellemzőbb különösen a mi szempontunkból, mert jobban érzékelteti, hogy miért nevezhette Bonfini a szövegé­ben szereplő Szegedet „amplum sane atque opulentum oppi­dum"-nak. Ez a térkép t. i. a Duna—Száva-szögletben mind­össze három helyet ábrázol, az első Beletich (Beletincz), a 1 Deutsche Reichstagsakten. (Jüngere Reihe.) III. 359. lap. 2 Kiadva Oberhummer-Wieser, Die Karten des W. Lazius. (Inne­ibruck, 1906). 37. lap. 3 Tabula Hungarie ad quatuor latéra per Lazarum, quondam Thomae Strigoniensis eardinalis secretarium, vinmi expertum, congesta a Georgio Tanstetter collimitio révisa auetiorque reddita atque iamprimum a Jo. Cuspiniano édita serenissimo Hungarie et Bohemie Regi, Ferdi­nando principi et infanti Hispaniorum, Archiduci Austriae etc. sacra auspitio maiestatis suae ob reipublicae Christianae usum, opera Petri Apiani de Leysznigk, mathematici Ingolstadiani invulgata. Anno Domini 1528. U. o. 39. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents