Századok – 1927-1928

Értekezések - TÓTH ZOLTÁN: Bonfini 1490 utáni adatai a fekete seregről 45

54 TÓTH ZOLTÁN. rendelt jelentőségűnek tartott Névtelennek teljes igazságot szolgáltassak, a csata helyét — ha egyáltalában lehetséges — még ridegebben a Száva környékére tegyem, s egyúttal megállapítsam, hogy csak ilyenmódon sikerül Bonflni jelentéséből is az igazi tartalmat kihüvelyeznünk. Röviden: a Névtelen és Bonflni előadását ma már teljesen egybevágónak találom; egyeztetésre, magyarázkodásra semmi szükség. Kritikusom csodálkozni fog, ha megvallom, hogy ezt a megállapítást elsősorban az állítólag becsmérelt hitelű s ebben az esetben, amennyiben közöttük ellentét volna, a Névtelennel szemben valóban kevésbbé döntő tanuságú Bonfininak köszönhetem. Az ő szövegének egy más, a könyvemben tárgyalt korszakot megelőző részlete költötte fel a kíváncsiságomat, miatta szántam reá magamat a Szávavidék történelmi földrajzának alaposabb átvizsgálására; magából Bonfini krónikájából kiviláglik t. i., hogy a táborhelyül említett Segedinum említésekor nem kell, sőt nem is szabad a tiszaparti Szegedre gondolnunk. Leírva ugyanis az ,1456-i nándorfehérvári ostromot, az író azt a szembeötlő megjegyzést teszi, hogy az akkori ágyúdörgés egészen Szegedig hallatszott.1

Honnan veszi ezt az adatot, ma már természetesen meg nem állapítható, de bajosan fér hozzá kétség. Az írónak saját bevallása szerint általában voltak Hunyadi kortársaitól vett egyes közvetlen értesülései.5

De ez ebben az esetben nem is lényeges. Elég, ha azt látjuk, hogy írásba mert foglalni egy olyan kijelentést, mely az időtől független tényezőre, a távolságra vonatkozván, Mátyás korában éppen olyan hihetetlenül hangzott, mint egy emberöltővel korábban, vagy akár ma. Akármilyen erősnek tartjuk is a XV. századbeli ágyúk töltését, a robbanás döreje semmiképen sem lehetett kétszáz kilométernyire hallható. Már pedig a Belgrád és Szeged közötti távolság légvonalban körülbelül ennyi. Feltételezhetetlen tehát, hogy Bonflni Szegedje a mai Szegedet jelentse, az adat vagy hamis, vagy egy más, ma már ismeretlen helyre vonatkozik. A Délvidék olyan korán került török kézre, hogy újkori térképeink, melyeknek részletesebb sora csak a XVI. század vége felé indul meg, az ottani középkori viszonyokról pontos adatokat már nem is tartalmazhatnak. Maguk a kartográfusok a Száva környékére bajosan juthattak el, s ha ez mégis sikerült volna, semmiképen sem végezhettek részletes helyszíni megfigyeléseket. Éppen a XVI. század elején sok, a 1 Tormentorum crepitus aeneorum ad Segedinum usque exaudiebantur. 513. lap. 2 Ex his, qui prima sub eo stipendia fecerunt, audivimus, — mondja a vaskapui csatára vonatkozólag. 470. lap. Majd a hosszú hadjárat leírásakor: Nos autóm quemadmodum a quibusdam Corvini militibus accepimus. 475. lap.