Századok – 1927-1928
Értekezések - TÓTH ZOLTÁN: Bonfini 1490 utáni adatai a fekete seregről 45
52 TÓTH ZOLTÁN. a részletei egészen újak, s egyetlen forrásuk Czimer Károly „m eggyőző dése". Bonflni textusa ezzel szemben mindössze két helynevet ismer. Az egyik Szeged, a másik a Villa Piscina. Szeged a táborozás, a másik pedig a végső csata színhelye lévén, valamennyi feldolgozó előtt mindig világos volt, amint nem is lehet máskép, hogy a kettőt egymás közelében kell keresni. Miután pedig a körülírás nélkül előforduló Szeged név csak- ι ugyan bajosan vonatkoztatható másra, mint a tiszaparti Szegedre, a Halast illető gyanú felmerülése egészen természetes volt, hiszen a humanista Piscinája csakugyan Halast is jelenthet. A hazai szóhasználatban járatos megfigyelőknek feltűnhetett ugyan, hogy a XV. században már városi szervezettel bíró Halas a történetíró szövegében' faluvá degradálódott,1 de a deák helynév kétségtelenül fordítás lévén, fel lehetett tenni, hogy ennek a műveletnek kapcsán a csak hallomásból merítő idegen szerző ilyen különbségeket nem latolgatott. A történetírás megállapodott Szeged miatt, Halasmellett, azzal az anomáliával sem törődve, hogy az elsősorban Nándorfehérvár s általában a déli végek védelmére irányított zsoldossereg a buda—belgrádi útnak ilyenformán már körülbelül a harmadrészén megállott volna, jóllehet ugyanakkor körülbelül ezer főnyi csapata az őrség erősítésére — s ezt ugyanaz a Bonflni írja — mégis bevonult Nándorfehérvárba. Bonflni úgy tudja, hogy csak a táborbaszállás után tört ki a soraik között az elégületlenség, tehát ez a hirtelen megállapodás egyenesen érthetetlen. Lehet azonban, hogy tévedek, mert a korai forrongásnak az engedelmesség már útközben történt megtagadásának s Kinizsi a tiszaparti Szeged táján kiadott kényszerű táboroztató rendelkezésének kései, de félreérthetetlen biztonsággal nyilat-1 Miután a francia nyelv a „la ville" szót a latin villa-ból képezte, francia eredetű latin szövegekben a villa rendszerint várost jelent, a falut (village) pedig ugyanakkor vicus-szal fordítják. Így nevezhette VI. Károly király Párist 1386-ban „villa nostra"-nak. Czimer büszkén idézi ezt az oklevélrészietet, valamint Rutilius Numatianus szavait Du Cange-ból: Nunc ville ingentes, oppida parva prius; de itt természetesen pontot tesz, mivel a folytatás már világosan ellene szólna. Ubi villa sensu Latino ueurpatum pro vieus. Gall, village. Loquitur Rutilius do Pyrgis et Alsio olim oppidis Etruriae, nunc excisis. (Leopold Favre-féle kiadás. VIII. 329. lap.) A vicus-ra nézve: Castella et pagi sunt, qui nulla dignitate civitatis honorantur, sed vulgari hominum coetu incoluntur et pro parvitate sui civitatibus attribuuntur etc. Scriptoribus ante annos 1200 idem quod villa. U. o. 322. lap. Körülbelül 1200 óta t. i. a villa Franciaországban várost jelent. A hazai gyakorlat szerint ellenben, mire nézve Csánki történelmi földrajzának a városokkal foglalkozó fejezetei számtalan bizonyítékot hoznak, az árpádkori possessiók vagy villák — βζόyal a falvak — amennyiben városokká fejlődnek, a XIV—XV. századra szabályszerűen Civitas vagy oppidum nevet öltenek.
