Századok – 1927-1928
Értekezések - TÓTH ZOLTÁN: Bonfini 1490 utáni adatai a fekete seregről 45
48 TÓTH ZOI.TÄN. zavarokkal kapcsolatban az addig: vak engedelmességre szorított zsoldoskapitányt egyszerre önálló tényezővé tette. Egy csapásra ő lett a pártviszályokba merült ország első katonai hatalmassága s ettől fogva egyre-másra szalad ki az egykorú forrásírók pennájából — Bonfinitól kezdve egész sorukra hivatkozom —• a fekete sereg név. Szembetűnő együttjelentkezés: fekete sereg a fekete Haugwitz kezében! Azt hiszem egészen érthető ilyenképen, hogy a párhuzamos változások módszerének vitathatatlanul jogos, sőt ebben az esetben, mi-Icor a jelző eredetét közvetlenül leleplező kútfőre nem tudtam akadni, egyedül lehetséges, alkalmazása után, Haugwitzban láttam a sereg eponymosát.1 Ám ha valaki jobbat tud, készséggel meghajlok az érvei előtt, s nem állítom, nem is állítottam, hogy ezzel a magyarázattal az előbbi két tételem stabilitási fokozatát elérnem äikerült. De érveket kérek, nem pedig olyan logikai monstrumokat, minőket Czimer Károly hoz fel. Hátborzongató ízelítőül idézem a legjellemzőbbet. „A szerző olyanfélét állít — írja —, mintha például a magyar könnyű lovasságot, amelyet már Mátyás király életében huszároknak hívtak, csak a XVI. században élt vitéz kapitányuk, berenhidai Huszár Péter után nevezték volna el; vagy mintha másik könnyű lovasságunkat, a kurucokat, a dicsőség szárnyára emelkedett vezetőiknek, béri Balogh Ádám, Ocskai László és Bezerédi Imre halála után tették volna meg kurucoknak stb." Én a magam egyszerű elméjével még formai hasonlatot is csak az első mondatnál tudok találni, de az meg annyira sántít, hogy írni-olvasni tudó felnőtt ember részéről inkább rosszhiszeműségnek minősíthető, értetlenségnek és tudatlanságnak már aligha. Ha a huszár szó a XV. században ismeretlen volna s a könnyű lovasságot ugyanakkor más nevekkel illetnék, fellépne ellenben a XVI. században éppen Huszár 1 Legújabban dr. Paulinyi Oszkár orsz. allevéltárnok úr baráti érdeklődése egy igen jellegzetes adatra hívta fel a figyelmemet: Petri Fodor László egy 1491 szept. 8-án kelt s Pataki Péter leleszi nótáriushoz intézett levelére, melyet a M. Nemzeti Múzeum törzslevéltára őriz. A szöveg kusza latinsággal fogalmazott, de eléggé érdekes adatokat tartalmaz Szapolvai István felvonulásáról, Miksa hadivállalatának sorsáról, a közeljövő várt lehetőségeiről, stb. Végül Sztropkó megvételéről a következőket mondja: Nomina illorum qui Stroppko expugnaverunt Sigismundus Stoos et Johannes dux niger sunt (?) usque octuaginta equitum et peditum qui in locis dominorum nostrorum plura incendia comieerunt. Haugwitz tehát már ekkor nemcsak fekete Haugwitz, hanem egyenesen a fekete vezér. A fekete sereg parancsnokának méltósága ettől csak egy halvány árnyalatban különbözik. S ime 1492 január 28-ról való az első pontosan keltezett adat, mely fekete seregről beszél, és pedig a jelent, tehát az újszerűséget kiemelő hangsúllyal. Des gemeltn Kunigs Söldner aus der Slesy, so man nun das swarcz heer haisst. Quellen zur Geschichte der Stadt Wien, II. 3. 5436. szám.
