Századok – 1927-1928
Értekezések - TÓTH ZOLTÁN: Bonfini 1490 utáni adatai a fekete seregről 45
BONFINI 1490 UTÁNI ADATAI A FEKETE SEREGRŐL. 47 vésbbé, mert maga Bonfini is a Mátyás király korát tárgyaló, tehát egykorúaknak egyedül minősíthető fejezeteiben mindig cseh seregről beszél, esetleg általában zsoldosokról, de fekete seregről soha. Fent idézett néhány homályos sora, melynek tartalmát soha komolyan senki sem vette (még Czimer Károly sem1 ), tehát pusztán annyit jelent, hogy Mátyás halála után azt hallotta a Biskupitzi Haugwitz János vezetése alatt álló egykori királyi zsoldossereg zöméről, hogy azt fekete seregnek hívják. De a jelzőre nézve akkori környezetétől nem tudott valamirevaló felvilágosítást kapni, azért meg kellett elégednie az állandó táborozás okozta edzettség s a mindenoldalú harci használhatóság hangsúlyozásával, mi azonban a fekete jelzőt nem magyarázza; a csak Mátyás halála utáni felbukkanását pedig éppenséggel nem. Olyan krónikás, ki a zsoldosok haditetteiről műve korábbi fejezeteiben nem egyszer írt már, miért veszi ezt a fekete harciasságot csak 1490 után észre? Csak ekkor „szaladt ki a pennájából", véli nemes egyszerűséggel Czimer Károly. Én a hiszékenységet nem mertem ilyen tökélyre vinni, annál inkább nem, mert a főbb zsoldostisztek életpályájának részletesen kinyomozott története azt a bizonyosságot eredményezte, hogy az északon hadakozó seregzöm utolsó parancsnokát, a fentemlített Haugwitz Jánost (így különböztetvén őt meg testvérétől, a fehér Haugwitz Henriktől) már jóval Mátyás halála előtt fekete Haugwitznak hívták. S a király hirtelen halála és a legitim örökös hiánya a királyválasztási 1 A hagyomány a fekete nevet az állítólag viselt fekete páncéloktól származtatta (Czimer „meggyőződése" szerint ezeket egyenesen Mátyás király találta fel), tehát nem Bonfinire támaszkodik. A korban Bonfiniho2) legközelebb álló, de már XVI. századbeli névmagy arázó forrás, Fugger t. i. (Ehrenspiegel, 1073. lap) még mindig nem tud fekete fegyverzetről s a jelzőt a zsoldosok napbarnított arcszínéből eredezteti. A XVI. század német, ú. n. fekete lovasai azonban már fekete vérteket viseltek s ettől fogva „fekete" csapatot nem lehetett elképzelni fekete fegyverzet nélkül. Ez a mellérendeltség a mi zsoldosseregünket is feketébe öltöztető (hamis) hagyomány eredete, holott a XV. század még nem ismerte a fekete páncélokat. Erre nézve könyvemben részletes bizonyítékokat hoztam. Az akkor mondottakat most csak annyiban egészíthetem ki, hogy a Giovanni da Medici alapította ú. n. „bande nere" körében, tehát már a XVI. század első felében általánosnak állítom a fekete páncél használatát, amit előbb csak valószínűnek tartottam. Mert, ha Tizian Giovannit ábrázoló híres képe a firenzei Uffiziban nem természet, hanem a vezér Giulio Romano készítette halotti maszkja után készült is és csak húsz évvel Giovanni halála után, 1546-ban (Crowe-Cavalcaselle, Tizian, Leben und Werke. Leipzig, 1877, II. 478—479. lap), a rajtalevő, feltűnő hűséggel ábrázolt fekete páncél annyit legalább is jelent, hogy a bande nere akkor még élő maradványai ugyanilyet viseltek. Sőt az is meglehet, hogy a művész igaz hagyományt örökített meg s Giovanni már életében ilyet hordott. Tehát a franciák német fekete lovasai (reîtres) a bande nere francia zsoldba lépett utolsó tagjaitól már csak átvették ezt a szokást.
