Századok – 1927-1928
Értekezések - ECKHARDT SÁNDOR: A pannóniai hún történet keletkezése - 465
λ pannóniai hún történet keletkezése. 483 az nem állapítható meg', hogy volt-e szó benne a trójaiak velencei letelepülésének történetéről, sem az, hogy Kézai átvett volna belőle újabb magyar híreket. Így hát közvetlen forrás híján nem tehetünk mást, mint ismertetjük azokat a velencei forrásokat, melyek Kézai elbeszéléséhez legközelebb állnak. Előbb azonban említsük meg, hogy magának Aquileia ostromának története a költöző gólyák legendájával együtt már Jordanesnél megvan és mint Pomanovszky kimutatta, Kézai elbeszélése is onnan ered.1 Tegyük hozzá magunk részéről, hogy az a hadicsel, mellyel Kézai szerint Attila a várost beveszi, Jordanes catalaunumi csataleírásából átvett önkényes kombinálás, mellyel egyrészt élénkíteni akarta az elbeszélést, másrészt növelni a magyar-bún hadierények dicsőségét. Mindenki emlékszik ugyanis Jordanesnek arra a helyére, ahol elmondja, hogy Attila a catalaunumi ütközetben lovas bún ja inak nyergeiből máglyát rakott, hogy azon magát elégesse, ha netalán táborát megrohannák. Ezt a részletet Kézai, ki az ütközetet Attila győzelmének tünteti fel, egyszerűen elhagyja és átteszi Aquileia ostromába hadicselnek. A nyeregmáglya ugyanis ostromló eszközzé válik nála, ezzel olvasztják meg a falakat, melyek tornyaikkal együtt ledőlnek. Erre a lakosok a szigetekre menekülnek: Jordanes, Get. XL. Fertur autem desperatis rebus praedietum regem adhue et suppraemo magnanimem equinis sellis construxisse pyram seseque, si adversarii inrumperent, flammis inicere voluisse. ne aut aliquis eius vulnere laetatur aut in potestatem hostium tantarum gentium dominus perveniret. Kézai (ed. Podhräczky 28. I.) ... ingenio Scythicorum tandem usus, ex decies centenis millibus, sellam unam de quolibet postulavit, et facta congerie ex sellis, iuxta murum iussit incendi vellas ipsas, quarum flamma, ac ardore murus se dissolvens corruisse in terram cum turribus perhibetur. Jordanes azonban Aquileia ostromával kapcsolatban nem említi a szigetekre menekülést, ez csak a História Miscéllá ban és Viterboi Gotfriednál van meg (Pertz, MGSS XXII. 187), de ezekben meg a trójai származás 1 Domanovszky S.: Kézai Simon mester krónikája, 59. 1. V. ö. még Petz G. id. m. 65. 1. 31*
