Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Treicher Arnold: Die staatliche Pestprophylaxe im alten Zürich und diesbezügliche Vereinbarungen mit anderen Schweizer Städten und mit dem Ausland. Ism. Győry 455

történeti irodalom. 455 •a különböző iskoláknak, melybe egyúttal a logikának és metaphysikának legsúlyosabb problémái is bekapcsolódtak. A scholastikusok quaestio eeleberrima, vexata és. probléma famosum infinítis disputationibus, máskor quaestio solemnis­nek nevezték s méltán mondták róla, hogy in hac re quot capita tot sensus. Temérdek értekezést írtak róla a legs.ub­tilisebb speculatiókkal. 1663 ban Leibniz is foglalkozott e témával: „De principio individui" című doktori dissertációjá­ban s kétségtelen, hogy ezzel a középkor legnehezebb és leg­átfogóbb vitatémáját választotta magának. Témánk kétségenkívül egyike azon nem is kevés kontro­verziáknak, melyekben középkori elődeink mélyreható elme­élessége teljességében jut érvényre, örömmel üdvözöljük ezért az előttünk fekvő kötetet, melynek érdemes szerzője a "történelmi módszer segítségével pragmatikusan tárgyalja végig a kérdést. A nem nagy terjedelmű munkát szívesen ajánljuk mindazoknak, akik egyszer meg akarják látni az érdekfeszítő scholastikus disputatiók arénáját. Győry. Treicher Arnold: Die staatliche Pestprophylaxe im alten Zürich und diesbezügliche Vereinbarungen mit anderen Schweizer Städten und mit dem Ausland. (VII. Band der Züricher Medizingeschichtlichen Abhandlungen.) 48 lap. Art. Institut Orell Füssli. Zürich-Lipcse-Berlin 1926. Ára 3-50 svájci frank. Szerzőnk a különböző svájci pestisjárványok rövid ismer­tetése után a zürichi állami levéltárban gondosan felkutatott irományok felhasználásával körülményes betekintést nyújt számunkra azokba a különböző rendszabályokba, melyeket a zürichi kormány az utolsó, vagyis az 1667—68 i pestisjárvány ellen hozott. Ismerteti az útlevél ellenőrzést, az áruvizsgála­tokat, a posta fertőtlenítést, a gyülekezeti tilalmakat stb. Általános történeti érdekkel bírnak többek közt a föderáció különböző helyein megtartott pestis-értekezletek s azok hatá­rozatai, valamint a pestis-rendszabályok politikai hordereje a külfölddel való érintkezésben. Főleg Olaszországgal támad­tak különféle konfliktusok, mely rendkívül szigorúan őrkö­dött azon, hogy a pestist sehonnan be ne cipelhessék, s e vég­ből kíilön biztosokat tartott Svájc területén is, akik a szi­gorú őrködésükkel s a határzár önkényes felállításával érzé­keny kereskedelmi károkat okoztak Svájcnak. Az érdekes és nagyrészt új adatokat tartalmazó munkát melegen ajánljuk a szíves olvasó figyelmébe. Győry. Much Hans: Hippokrates der Grosse. 162 lap. Hippokrates Verlag. Stuttgart-Berlin, 1926. Vászonkötésben 7"50, félbőr­ben 11 márka. Figyelemmel kísérem évek óta Much egyéniségének min­den megnyilatkozását. Kiváltságos tehetségű, új ösvényeket

Next

/
Thumbnails
Contents