Századok – 1927-1928

Folyóiratszemle - Magyarság - 456

456 történeti irodalom. 456 kereső és találó ember. Nemcsak orvos, természetbúvár, de számottevő költő is. Az előttünk l'ekvő munkájában azonban a költő ír természettudományt és gyógyászatot. A geniális emberek önmaguk által statuált privilégiuma, hogy az intuíció Pegazus-szárnyaira felkapva, a reális talajt elhagyják sköltészettel kívánnak gyönyörködtetni ott, ahol a mikroszkopikus preparátumoknál nem kevés.bbé tiszteletben tartandó historikus tények már annyira üxálva vannak, hogy költői kommentárokat többé meg nem tűrnek. Sajnos, Much nem eleget foglalkozott a történelemmel, semhogy e téren nyugodt elbírálást várhatnánk s kaphatnánk tőle. Bizonyos, hogy ő foglalkozott a régi görögökkel, foglalkozott Hippokrates-szel is, de nem annyit, hogy a róluk kialakult, — ha úgy tetszik — „iskolanézettel" másképen tudjon szembeszállani, mint a mindenképen újszerűt kereső meglepetésszerüséggel. És mindezek dacára mégis csak érdemes Much könyvét Hippokrates-ről elolvasni. Vannak egyes részei, amelyekben meglát oly finomságokat, melyeket csak a költő vagy a próféta lát meg-. Ezek az oázisok ebben a rapszódiaszerű munkában s vigyázni kell, hogy kinek a kezébe adjuk. Avatatlanok kezében kárt tud okozni, a hozzáértőket elmélkedésre serkenti. Györy-Folyóiratszemle. Budapesti Hírlap. 1927. 1. sz. Mauks Ernő: Magyar hercegnők Bizánc trónján. Szent László, III. Béla és V. István leányairól. — 9. sz. lakát s Sándor: A Zrínyiek temetőhelye. A szentilonai páloskolostor és a Zrínyiek vonatkozásairól. — 35. sz. Tarnay Ivor: Kristóffy József. Emlékiratainak ismertetése. — 41. sz. Marczali Henrik: Ismét Kristóffy. Válasz Tarnay Ivor cikkére. — 92. sz. Okolicsányi László: Sarolta fejedelemasszony emlékezete. Rövid életrajz. — 93. sz. Bodnár István: Egy mult századbeli politikai gyilkosság. Gindly Antal tolnamegyei földesúr megöletése. — 94. sz. Takáts Sándor: Stájerország huszárjai. A XVI. században a stájer rendek a határuk védelmére huszárságot tartottak, a mustralajstromok számos genealógiai adattal szolgálnak. — 106. sz. Marczali Henrik: Gorlic.étől Lnckig. Tisza István munkái IV. kötetének ismertetése. — 112. sz. Takáts Sándor: Augsburgi tarlózások. Augeburg magyar művelődéstörténeti vonatkozásairól. — 124. sz. Takáts Sándor: Régi sóvágóinkról. A sóvágók rendtartásairól a hódoltság korában. — 127. sz. Németh József: Tisza István és a hadvezetőség. Tisza István munkái IV, kötetének Θ szempontból való tanúságainak összeállítása. — 132. sz. Németh József: Tisza István és háborús mezőgazdaságunk. Tisza levelezésének e szempontból való ismertetése. — 143. sz. Németh József: Tisza István szociális politikája. Szociálpolitikai nézetekről Tisza István leveleiben. Magyar Hirlap. 106. sz. Tisza István igazi arca: az őszinte levelek és bizalmas előterjesztések világításában. Munkái IV. kötetének ismertetése. Magyarság. 1927. 65. sz. Hajós Antal : Reform és reakció. Sándor Lipót főherceg nádor iratai új kiadásának ismertetése.