Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Assenmacher; Johannes: Die Geschichte des Individuationsprinzips in der alten Scholastik. Ism.: Győry 454

454 tárca. sára pedig igazán nem volt kilátás, hiszen az akkori állam­pénzügyi helyzet mellett szó se lehetett lényegesebb külföldi kölcsönökről. Még az is valószínűtlen, hogy győzelem esetén sikerült volna Németországnak a stabilizálás és az infláció leépítése. Győző állam kényszerkonverziót és hasonlókat nem igen engedhet meg magának, már pedig az államadós­ság horribilis kamatszolgálatának fedezésére szükséges esz­közöket — legalább is az első békeévekben — lehetetlen lett volna infláció nélkül előteremteni. Nem valószínű, hogy győzelem esetén Németországra más sors várt volna, mint amilyen Franciaországot érte. A háború finanszírozásának módja — pedig jobb mód nem volt — magában rejtette Né­metországban is az államcsőd elkerülhetetlenségét; Német­ország gazdaságilag éppúgy nem volt elég erős arra, hogy ezt a háborút kibírja, mint Franciaország. Ezekben nagyjából ismertettük a könyv konklúzióit. Ami felépítését illeti, világosabbat és áttekinthetőbbet kép­zelni sem lehet. Az első rész tárgyalja a birodalmi háztartás helyzetét a háború kitörésekor; ami keveset a valuta hely­zetéről mond, az nem érdemes említésre. A második rész pénzügyi mozgósítás címmel röviden érinti az általános gaz­dasági helyzetet és tárgyalja a hitelre vonatkozó intézkedé­seket, míg a valutára vonatkozókat csak az utolsó részben adja, ezzel is hangsúlyozván, hogy a valuta történetét tár­gyán kívül állónak tekinti. A harmadik rész, a könyv tulaj­donképeni törzse, a háború finanszírozásának részletes törté­netét, adja, évenként ismertetve a budget és zárszámadás főadatait, a hitel- és az adópolitikát. Az utolsó rész tár­gyalja a valuta történetét a háború alatt és számszerűleg összegezi a háborús államgazdaság eredményeit. Ezekhez csatlakozik még egy pár tábla a birodalmi adósság alaku­lásáról. A könyv elolvasása után az olvasó első gondolata saj­nálkozás afölött, hogy ez a munka ilyen kis terjedelmű. Lotz­nál a terjedelem növelése nem jelentett volna hígítást, csak η tartalom gazdagodását. Domanovszky Ákos. Asseninacher, Johannes: Die Geschichte des Individuations­prinzins in der Scholastik. (Forschungen zur Geschichte der Philosophie und der Pädagogik, herausgegeben von Artur Schneider und Wilhelm Kahl, 1. Band. Heft 2.) Felix Meiner, Lipcse. 1926. IX. 97 ο. 6"50 márka. Az individuatio elvének kérdése minden művelt embert érdeklő tipikus és sokszor taglalt középkori probléma volt. Érette a leghevesebb tudományos harcok folytak. Jelentősé­get természettudományi szempontból főleg az ad neki, hogy a harc egyúttal az anyag mibenlétéért s fogalmáért is folyt. Az individuatio kérdése mintegy pártállásponti kérdésévé vált

Next

/
Thumbnails
Contents