Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Lotz; Walter: Die deutsche Staatsfinanzwirschaft im Kriege. Ism. Domanovszky Ákos 450

450 hivatalos értesítő. mely szerint ünnepélyesen megerősítették a szövetség alapján vállalt kötelezettségeket. Ezen a nagyértékű munkán meglátszik, hogy akkor készült, mikor Németország még szükségét érezte a háborús felelősség kérdésében a védekezésnek. Mint elsőrendű anyag alapján készült szép összefoglalás* megtartotta értékességét ma is, mikor szerencsére túl vagyunk az elvakultságnak ezen a fokán. Török Pál. Lötz, Walther: Die deutsche Staatsfinanzwirtschaft im Kriege. Stuttgart—New-Haven, 1927. Deutsehe Verlags-Anstalt— Yale Univ. Press. XIII, 151 1. 8°. (Veröff. d. Carnegie-Stiftung für Internationalen Frieden. Wirtschafts- und Sozialgeschichte des Weltkrieges. Deutsche Serie.) A világháború gazdaságtörténetének problémái közül a háborús pénzügyek ós a valuta története azok, melyeknek eddig leggazdagabb az irodalma. Oka ennek — amellett, hogy ezek a jelenségek álltak a háborús gazdasági élet központjában s így ezek tarthatnak a legnagyobb érdeklődésre számot — főleg az a körülmény, hogy ezeknek a forrásanyaga lett leghamarabb megközelíthetővé és teljessé. Már a háború után 1—2 évvel nagy számban jelentek meg háborús pénzügy- és valutatörténeti munkák, ezek azonban nagyrészt még interimisztikus adatokkal és becslésekkel dolgoznak. A háború után 3—4 évvel a forrásanyag nagy vonásaiban már lezártnak tekinthető, az azóta készült feldolgozások végleges adatokra támaszkodhatnak. Lotznak szóbanforgó könyvéről egy, a „Közgazdasági Szemle" ezévi 5—6. számában megjelent ismertetés szerint e könyv szerzője ugyanazt a megbízást kapta a Carnegiealapítványtól Németországra vonatkozólag, amit Popovics Sándor kapott a volt Osztrák—Magyar monarchiára vonatkozólag. A két könyv közötti nagy különbség nem teszi ezt túlságosan valószínűvé; az Osztrák—Magyar Bank volt kormányzója könyvének címében (A pénz sorsa a háborúban) határozottan megmondja, hogy a valuta történetével kíván foglalkozni, míg Lötz, a müncheni egyetem pénzügytan tanára, nem kevésbé világosan a német államháztartás történetét jelöli meg könyve tárgyául. Igaz, hogy a két jelenség története háborús időkben annyira összeforr, hogy teljesen különválasztani nem is lehet őket, csak annyi lehetséges, hogy az egyik, mint téma mellett, a másik másodlagos motívummá halványul. Popovics alig foglalkozik az államháztartással, Lötz pedig csak egészen vázlatosan a valutával.. A cím határozott téma-megjelölése dacára, egyik könyv teljességének sem ártott volna, ha kissé behatóbban ismerteti a testvér jelenséget. így, ahogy vannak, mindenesetre Popovics könyve gazdagságának és teljességének árt kevésbé az