Századok – 1927-1928

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: Metternich és Eszterházy 21

METTERNICH ÉS ESTERHÁZY. 35 ürügyével, határozottan vissza nem utasította azt. Ez években Esterházy már itthon volt és a terv dolgában állandó érintkezésben állott Gordonnal és Blackwellel.1 Arra mutat mindez, hogy Esterházy már nagykövetsége idején hivatva érezte magát a szorosabb angol-magyar összeköttetések megszervezésére. A kereskedelmi összeköttetésnek Angliában sikerült is híveket szereznie, de Bées idegenkedése elsekélyesítette a dolgot. 1842 nyarán Blackwell már erősen panaszkodik, hogy küldetésének megszervezői elfelejtkeznek róla. Ez év májusában a „Morning Post" egy közleménye nyiltan rámutat az okokra: A bécsi kereskedelmi köröket feszélyezi a terv, az angol tőkéseket pedig a félelem tartja vissza, hogy az osztrák kormány nem jó szemmel nézi azt. Pedig a terv aláíróinak magas állása, sőt egyiküknek Metternichhel való közeli rokonsága megnyugtathatná a kormányt a vállalat céljairól. Angol részről pedig minden elő van már készítve, az angol kormány hajlandó privilégiumot is adni már a megalakulandó társaságnak.2 A terv eredeti megindítói azonban ekkor már láthatólag elvesztették kedvüket és a radikálisabb magyar körök vették kezükbe a dolgot. így alakult meg a következő években a magyar kereskedelmi társaság, melynek egyik vezetője Kossuth lett és amely rövid idő alatt fel is virágzott, míg az ügyvezető igazgatónak, Szabó Pálnak sikkasztása halálos csapást mért a vállalkozásra.3 Esterházy állásának megrendülése pontos párhuzamban haladt a terv fejleményeivel. 1841 elején nyitja meg az aláírást; ez évben már fegyelmezni akarja őt Metternich. 1842 elején be kell adnia lemondását, bár még reméli, hogy sikerül maradnia; a tervet ekkor ejtik el annak nagyúri pártfogói. írásos bizonyítékokat alig lehet valaha is szerezni arról, hogy Metternich ezen és ezzel rokon dolgok miatt távolította el Londonból Esterházyt. Talán őrizkedett is attól, hogy mindezeket élesebb szemrehányás formájában előtte szóvá tegye. De nem láthatta ezek után benne feltétlenül megbízható támaszát. A fegyelmezés kérdését azért vette valóban komolyan, mert már különben 1 Blackwell, idézett visszatekintés Palmerstonhoz. 2 1842 máj. 25. 3 Horváth M.: Huszonöt év Magyarország történetéből. III. 140. 1. 3*