Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába. Ism. Németh Gyula 428

428 történeti irodalom. 428 „Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése" címén az első magyar sajtótörténeti monográfiát nyertük tehát Angyal müvében, amelyben a lehetőség szélső határáigterjedő adatgyűjtést mély tanulságokkal záródó feldolgozás foglalja egy művészi egésszé össze. Hajnal István. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába. (A Magyar Királyi Országos Levéltár Kiadványai. Szerkeszti dr. Csánki Dezső.) Első füzet, 2°, LXII + 34 1., 16 táblával. Budapest, 1926. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, (Megjelent németül is: Dr. Ludwig Fekete, Einführung in die osmanisch-türkisclie Diplomatik der türkischen Botmässigkeit in Ungarn. [Veröffentlichungen des Kön. Ung. Staatsarchivs, redigiert von Dr. Desiderius Csánki.J 1. Lieferung, 2°, LXVIII + 35 1., 16 táblával. Budapest, 1926, K. Ung. Universitätsdruckerei.) Közismert dolog, hogy a háborúk sokszor hatással vannak a tudomány fejlődésére. Az ural-altáji tanulmányok egyik alapvető munkája, Strahlenbergnek „Das (így) Nord und Östliche Theil von Europa und Asia" c. müve (.1730) egy a. poltavai csatában fogságba esett svéd tiszt kutatásainak eredménye; a hieroglifák megfejtését s az egyiptomi régiségtan megismerését döntő módon befolyásolta Napoleon 1798-i egyiptomi hadjárata s hogy ma a német orientalisták legkiválóbbjai közül többen (így Bergsträss-er Münchenben, Brockelmann Boroszlóban, Fischer Lipcsében, Hartmann Heidelbergben) jórészt áttértek a török filológia művelésére, az tisztán a világháború hatása. Új ismeretek szerzésére sok alkalmat adott a világháború. Sok ember tanult meg új nyelveket, ismert meg új országokat és népeket. De általában az a tapasztalat szűrődött le, hogy ezek a háborúban szerzett ismeretek tudományos szempontból értéktelenek. Általában csak azok tudták pl. a hadifogságban eltöltött idejüket tudományosan haszonnal eltölteni, akik már előzőleg tudományos nevelésben részesültek. Ezeknek t. í. megvolt a módszerük s megvoltak a szempontjaik. A tudományos, élet fejlődésének legfontosabb tényezője a tanítás. Tanulatlan emberek oly területekről, amelyekre módszeres kutatók nagybecsű új anyag szerzése céljából vágyva vágynak, semmi értékeset sem tudtak hazahozni. Fekete Lajos nagyszabású munkája voltaképen szintén a háború terméke. De ő még a háború előtt elvégezte a budapesti egyetemen a bölcsészeti tanulmányokat, keresztülment a történet szakos hallgatók rendes iskoláján s doktori vizsgálatot tett; doktori értekezésének címe: „A vármegyei tisztikar a XVI—XVII. században" (Budapest, 1914). A háború alatt hadifogságba jutva, vele együtt levő török tisztektől megtanult törökül s érdeklődni kezdett a török történet problémái iránt; hazakerülve, a közoktatásügyi miniszter úr el-