Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Jakabffy Elemér: Adatok Krassó vármegye multjából. Ism. Nagy Miklós 423

történeti irodalom. 423 tása volna. Nélküle úgy áll az egyetemes történettel szem­ben, mint az a természettudós, aki egy vagy két jelenségből általános törvényeket von le. És ez a hiány a társadalom­bölcseletnek mai tévedéseit is magyarázza. Ötven év adatai­ból nem lehet ezer és ezer év törvényszerűségét megállapí­tani. Lehet a mai kor társadalmi és közgazdasági tüneteiben törvényszerűséget találni, de nem mint olyant, melyet az emberiség története támogat. A történetírók és kutatók, nemcsak Aristotelestől és Pliniustól kezdődőleg fektettek nagy súlyt a számbeli adatokra, hanem már az indusoknál, egyiptomiaknál, asszíroknál, a bibliában, Herodotosnál is fontosaknak találták. Ezekután nemcsak páratlan grafikono­kat és nemcsak relatív, hanem abszolút számadatokat nyúj­tanának. Bővebb kifejtése nem ez ismertetés tárgya. Elég a ráutalás. Saile módszere kiválóan alkalmas, hogy a magyar statisz­tika történetét mgismerjük. Alig van hiány benne. Szinte ki­hívja a kívánságot: bár írná meg a magyar statisztika tör­ténetét, vagy ezenfelül a magyar történet statisztikáját. Ismeri a külföldi áramlatokat, a külföldi összes statisztiku­sokat, ismeri a hozzájuk fűződő nagy irodalmat. A mű végén összeállított bibliográfia élénken bizonyítja Kőrösy rend­kívüli munkaerejét, gyakorlati fölfogását. A műben idézett bibliográfia pedig az egész statisztika múltját. Míg lexikális művekben alig sorolnak föl 13—14 Kőrösy-féle munkát, addig Saile évek sorrendjében 361 munkájáról emlékszik meg. Bát­ran ismételhetjük a pályabírák elismerő .ítéletét, hogy a munka maga határozott nyereséget jelent irodalmunkban. A francia résumé tömören állítja össze Kőrösy érde­meit és megméri értékét. A könyv élén található Kőrösy arcképe is. Morvay Győző. Jakabffy Elemér: Adatok Krassó vármegye múltjából. A köz­gyűlési jegyzőkönyvekből közzéteszi —. Lúgos (Husvéth és Hoffer kny.) 1926, 16°. 40 1. Nagy Magyarország utolsó országgyűlésén tűnt fel elő­ször Jakabffy Elemér, mint az ifjabb nemzedék egyik leg­képzettebb tagja. Ma oláh állampolgár. Egy időben—1 lemon­dásáig — tagja volt a bukaresti képviselőháznak is. A mér­sékletet és megértést hirdette régebben és hirdeti ma is főleg a Magyar Kisebbség címen megjelenő kitűnő folyóiratában, mint az elszakított magyarság egyik bátorszavú, hivatott vezére. A kisebbségi jogokért küzdő cikkein kívül önálló becses tanulmányokkal is gazdagítja Erdély magyar irodal­mát, melyek megérdemlik, hogy a trianoni határokon innen is észrevétessenek, bár tanulságuk elsősorban Erdély jelen­legi urainak szól. Egyik legújabb ilyen kis tanulmánya a volt Krassó vár­megye múltjából közöl négy fejezetben néhány értékes ada-

Next

/
Thumbnails
Contents