Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Pivány; Eugen: Hungarian–American historical connections. Ism. Fest Sándor 424

424 történeti irodalom. tot. Az első ismerteti Krassó vármegye 1861 i'ebr. 27-i első közgyűlésének lefolyását s a magyar és oláh nyelvek paritásos használatának kérdését. A második Gozsdu Manó főispánnak az J861 január 31-én tartott főispáni értekezleten elmondott beszédét közli teljes szövegében. A harmadik fejezet ismerteti a Lúgoson 1861-ben felállítani szándékozott görögkeleti oláh gimnáziumnak tervét, mely intézet céljaira a megyei magyar urak is tekintélyes összegeket ajánlottak feL Sőt Deák Ferenc, akivel Gozsdu közölte az iskola felállításának tervét, azt javasolta, hogy keresse meg Krassó vármegye adományokért „a honnak minden hatóságait". Az országgyűlés feloszlatása után Gozsdu is otthagyta főispáni széket s ezzel a gimnázium terve is lekerült a napirendről. Az utolsó kis fejezet Gozsdu élettörténetét vázolja a Vasárnapi Újság 1861. évfolyamában megjelent cikk alapján. A magyar anyától született Gozsdu éveket töltött mint jurátus és utóbb mint ügyvédbojtár Vitkovics Mihálynak, az ismert nevű ügyvédnek és magyar-szerb költőnek irodájában s ő volt az első, aki a latin törvénykezési nyelvhez szokott pesti és budai tanácsokhoz 1826-ban magyar keresetlevelet adott be. A felületes olvasó talán átsiklik a füzet tartalma felett. Aki azonban a jobb jövőt munkálja, szívesen látja a magyar és az oláh fajok közt a múltban fennállott megértésnek és a magyarság példát adó testvéries nemzetiségi politikájának ezeket az apró, de jellemző bizonyítékait is. Nagy Miklós. Eugene Pivány: Hungarian-American Historical Connec-tions. 64 1. 8°. Budapest, 1927. Pivány könyve a legteljesebb összeállítása mindannak, amit az amerikai-magyar érintkezések történetéről tudunk. A XIX. század második felének gazdag anyagát nagyobbrészt éppen Pivány régebbi kutatásaiból ismerjük. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a szerző fejezetekre osztja az amerikai-magyar érintkezések történetét. Bajos volna az egyes korszakokban megállapítható érintkezéseknél szerves kapcsolatot keresni. Hisz ez érintkezések természetszerűleg esetleges, egymástól elszigetelt jelenségek, legfeljebb a XTX. század harmincas, negyvenes éveiben, de még inkább a szabadságharc után van szilárd talaja a két nemzet közötti érintkezéseknek. A monda ködébe vesznek azok a mindenesetre érdekes adatok, amelyek arról szólnak, hogy magyarok már a Columbus előtti korban jutottak el Amerikába. Kézzelfoghatóbb adatokat tartalmaz a második fejezet különösen Sir Humphrey Gilbert híres expedíciójáról, amelyben Stephanus Pannonius Budaeus is résztvett. Washington és az amerikai szabadságharc idejéből is vannak adataink (III. fej.), amelyeket Pivány hozott napvilágra. Gazdag anyagot nyújt a