Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Márki emlékkönyv. Szerk. György Lajos. Ism. Iványi Béla 415

Történeti irodalom. Márki-emlékkönyv. írták: Tanítványai. Szerkesztette: György Lajos. Márki Sándor halálának második évfordulójára kiadja az Erdélyi Irodalmi Szemle. Kolozsvár, 1927. A Szegedre elüldözött kolozsvári egyetem nemrég elhányt nagynevű professzorának, néhai Márki Sándornak emlékére, halála (1925 július 1.) második évfordulóján, egykori tanítványai és tisztelői közül tizenketten egy körülbelül 10 íves füzetet adtak ki, melyben a gyorsan feledő jelen számára egy pillanatra vissza óhajtották varázsolni a kiváló tanár és tudós szellemét. Az Emlékkönyv Márki Sándor rövid életrajzával kezdődik, amelyet Bíró Vencel írt meg a tanítvány ragaszkodó és hálás szeretetével. A sok kedves epizóddal tarkított és lendületesen megírt életrajzból megtudjuk, hogy Márki Sándor 1853 március 27-én, Kétegyházán született. Atyja Márki János gazdatiszt, anyja Zay Julia volt. Tanulmányait Sarkadon kezdte, majd Váradon, Pozsonyban folytatta és Budapesten fejezte be. Márki Sándor már kis gimnazista diák korában elkezdett irodalommal s történelemmel foglalkozni s ez utóbbi tudományhoz hű maradt haláláig. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után előbb Aradon, majd Budapesten középiskolai tanárkodott, 1887-ben a budapesti egyetem magántanára, 1892-ben pedig a kolozsvári egyetem nyilvános, rendes tanára lett és az is maradt élete végéig. Az életrajz behatóan foglalkozik Márki irodalmi fejlődésével, tudományos működésével és az ezen a téren elért sikereivel, végül sikerülten jellemzi Márkit mint tanárt, tudóst és embert. Az Emlékkönyvben Banner János, Herepci János és Boska Márton régészeti tárgyú cikkei mellett, a történelmi tárgyú dolgozatok sorát Bitay Dezső kezdi meg, aki Zöld Péter egyénisége címen a székelység és a moldvai csángó magyarok egykori (XVIII. századi) vezéréről s a székely határőrség felállítása idején nagy szerepet játszó katholikus papról közöl érdekes adatokat. Buday Árpád, a német származású Reinbold Ignác, mult század elei zalatnai tudós orvos és arcliaeologus Napoleonkorabeli háborús élményeiből és kalandjaiból ismertet néhány részletet, forrásul felhasználva Reinbold naplóját és, feljegyzéseit. Csutak Vilmos az 1706. évi medgyesi és az 1707. évi besztercei kuruc országgyűléseket, illetve ezen országgyűlések vég-