Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Mouratu Freideríkou: O Oynyadiz haj i ytto Moamed V toy porditoy poliorkia toy Veligradioy to 1456. Ism. Darkó Jenő 416

416 történeti irodalom. 416 zéseit ismerteti. Ezeket ugyanis Márki akkor, amidőn II. Rákóczi Ferenc életrajzának megírásához kutatásait végezte, nem találta meg, s így ezen országgyűlések részletes törté­netét megírni nem tudta. Gombos Albin: Freisingi Ottó világszemlélete címen a tu­dós, de meglehetősen világfájdalmas hangulatú krónikairó püspöknek az isteni (jó) és a világi (rossz) államról felállí­tott theoriáját $ az emberiség történetének eme keretekbe való mikénti elhelyezését mondja el, előadva azt is, hogy Ottó püspök miként próbálta megoldani az isteni állam kere­tén belül támadt kettős (császári és pápai) főhatalom kér dését. Az Emlékkönyv összes cikkei között mindenesetre a leg­érdekesebb Karácsonyi Jánosnak: Üj adatok és új szempon­tok a székelyek régi történetéhez című, feltűnést keltő dol­gozata. Ebben a dolgozatban Karácsonyi, voltaképen Dieu­lescu: Die Gépidén című ismert művének1 hatása alatt, eléggé merész szómagyarázatok labilis alapjára támaszkodva, a mai székelyeket a gepidák leszármazóinak tartja. Karácsonyi eme módszerével azonban, mai helyneveink magyarázgatása .segítségével azt is be lehetne „bizonyítani", hogy mi magya­rok voltaképen kelták, szlávok, germánok vagy rómaiak vol­tunk s talán a belénkolvadt besenyőktől tanultunk — „ma­gyarul". Karácsonyi ügyesen igyekszik megmagyarázni a. szerinte „gepida-székelyek"-nek nyelvben, szokásokban, intéz ményekben stb. „magyar-székelyek"-ké való átváltozását. A Karácsonyi dolgozatában felvetett szempontok minden­esetre új theoria felállítását jelentik, de a székelyek szárma­zásának kérdése ezzel még korántsincs eldöntve és meg­oldva. Eme szempontokhoz nemcsak nyelvészeink, de remél­jük, még történészeink is hozzá fognak szólani. A történelmi tárgyú dolgozatok sorozatát Patay József­nek Szilágyi Sándorról írott rövid életrajzi megemlékezése rekeszti be s a füzet végén Ferenczy Miklós állította össze Márki Sándor irodalmi munkásságát, s a „Szinnyei"-ben fog­laltak folytatása és kiegészítéseképen 411 olyan könyvet, cik­ket, közleményt, beszédet stb. sorol fel, melyeket a rendkívül termékeny Márki 1867—1925 közt részben vagy egészben írt. Iványi Béla. Φρειδερίκου Μουράτυ : Ό Ουνυάδης και ή υπό Μωάμεθ Β του πορθητοΰ πολιορκία του Βελιγραδίου τω 1456. Άνατύπωσις ék του δ'τόμου της έπετηρίϊτς της έταιρείας βυζαντινών σπουδών. Έν Αθήναις, τυπογραφεΐον Εστία, 1927. 267—279. Ik. Muráti Frigyes ny. m. kir. honvédezredes, aki az új­görög nyelvet szóban és írásban tökéletesen bírja, a hazai nyilvánosság előtt alig észrevehető csöndben már régtől fogva 1 Ld. Századok: 1923—24. évfolyam, 794. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents