Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Mouratu Freideríkou: O Oynyadiz haj i ytto Moamed V toy porditoy poliorkia toy Veligradioy to 1456. Ism. Darkó Jenő 416
416 történeti irodalom. 416 zéseit ismerteti. Ezeket ugyanis Márki akkor, amidőn II. Rákóczi Ferenc életrajzának megírásához kutatásait végezte, nem találta meg, s így ezen országgyűlések részletes történetét megírni nem tudta. Gombos Albin: Freisingi Ottó világszemlélete címen a tudós, de meglehetősen világfájdalmas hangulatú krónikairó püspöknek az isteni (jó) és a világi (rossz) államról felállított theoriáját $ az emberiség történetének eme keretekbe való mikénti elhelyezését mondja el, előadva azt is, hogy Ottó püspök miként próbálta megoldani az isteni állam keretén belül támadt kettős (császári és pápai) főhatalom kér dését. Az Emlékkönyv összes cikkei között mindenesetre a legérdekesebb Karácsonyi Jánosnak: Üj adatok és új szempontok a székelyek régi történetéhez című, feltűnést keltő dolgozata. Ebben a dolgozatban Karácsonyi, voltaképen Dieulescu: Die Gépidén című ismert művének1 hatása alatt, eléggé merész szómagyarázatok labilis alapjára támaszkodva, a mai székelyeket a gepidák leszármazóinak tartja. Karácsonyi eme módszerével azonban, mai helyneveink magyarázgatása .segítségével azt is be lehetne „bizonyítani", hogy mi magyarok voltaképen kelták, szlávok, germánok vagy rómaiak voltunk s talán a belénkolvadt besenyőktől tanultunk — „magyarul". Karácsonyi ügyesen igyekszik megmagyarázni a. szerinte „gepida-székelyek"-nek nyelvben, szokásokban, intéz ményekben stb. „magyar-székelyek"-ké való átváltozását. A Karácsonyi dolgozatában felvetett szempontok mindenesetre új theoria felállítását jelentik, de a székelyek származásának kérdése ezzel még korántsincs eldöntve és megoldva. Eme szempontokhoz nemcsak nyelvészeink, de reméljük, még történészeink is hozzá fognak szólani. A történelmi tárgyú dolgozatok sorozatát Patay Józsefnek Szilágyi Sándorról írott rövid életrajzi megemlékezése rekeszti be s a füzet végén Ferenczy Miklós állította össze Márki Sándor irodalmi munkásságát, s a „Szinnyei"-ben foglaltak folytatása és kiegészítéseképen 411 olyan könyvet, cikket, közleményt, beszédet stb. sorol fel, melyeket a rendkívül termékeny Márki 1867—1925 közt részben vagy egészben írt. Iványi Béla. Φρειδερίκου Μουράτυ : Ό Ουνυάδης και ή υπό Μωάμεθ Β του πορθητοΰ πολιορκία του Βελιγραδίου τω 1456. Άνατύπωσις ék του δ'τόμου της έπετηρίϊτς της έταιρείας βυζαντινών σπουδών. Έν Αθήναις, τυπογραφεΐον Εστία, 1927. 267—279. Ik. Muráti Frigyes ny. m. kir. honvédezredes, aki az újgörög nyelvet szóban és írásban tökéletesen bírja, a hazai nyilvánosság előtt alig észrevehető csöndben már régtől fogva 1 Ld. Századok: 1923—24. évfolyam, 794. 1.