Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

408 vác ζ y péter. lis szellem csillan fel, midőn Kálmán a szállásbirtokot Szent István adományának tartja.1 Ezt a felfogást fedezhetjük fel abban is, hogy a király az egyház és a magánurak vitézeit saját katonáinak nevezi.2 A köz­funkciók magánjogi keretek között jelentek meg, s meg­fordítva, a magánember egyszerű élete közjogi vonat­kozásokkal telítődött. A király jutalmazza, s nem a do­minus, kinek szolgált, a servienst, midőn kitünteti magát.3 A magánserviens servitiuma túlnő a privátélet szűk világán, s felemelkedik a királyi szolgálat magas­latára. A főúr, aki servienseivel királya mellett küz­dött, az ország érdekében fáradozott, harcban érdeme­ket szerzett serviensét birtokadománnyal látja el."1 így fonódik egybe a társadalom belső élete az állam organiz­musával, így tisztul fel, szellemül át mindenki napi munkája mélyértelmű, magasztos officiummá. A patrimoniális királyságban, az alattvalói viszony személyes, familiáris alakot vesz fel. Ez magyarázza meg, hogy a királyi serviens kifejezésben famíliaritást pillanthattunk meg. A familiaritás kilép sajátos köré­ből, s átsugárzódik extrapatrimoniális területre is. A kor felfogása szerint minden nemes egyben királyi fami­liáris. Midőn tehát az uralkodó valakit nemesei közé emel, azt házának tagjai közé fogadja, s örök szabad­lia.ll) hat, weil ihm cin bestimmter Grundbesitz zusteht"" (id. m. 1925.'- 312. 1.). Ilyen értelemben patrimoniális, király­ságról nem beszélhetünk. Mégis, miután a patrimoniális szó jól jellemzi a kora középkori államot, a Max Weber által adott jelentésben a szó további használata eléggé indokolt., (Wirtschaft und Gesellschaft. 1925.2 137. 1.) 1 Kálmán, I. 20. (Závodszky, id. m. 186. 1.) 5 1267: Pannonhalmi rendt. X. 529. I. „Hoc eciam adi­cimus, quod dominus rex liane cum eisclem iobagionibus fecit gi:aciam ampliorem, quod racione huiusmodi préno­mmât© solucionis libertati ipsorum nequaquam preiudicium generetur, quin et iobagionum nomine censeantur et exer­cituales ipsius domini regis sint, sicut actenus extiterunt." 1247: Szentpétery, Regesta. I. 261. 1.: 1255: Η. Ο. VIII. 62. 1.; 1262: Smiciklas. V. 235. 1.; 1263: H. O. VI. 114. 1.; 1265: u. o. 131. 1.: 1265: W. VIII. 122. ].; 1265: Hazai okl. 47—8. 1.; 1268: Smiciklas. V. 483. 1.: 1270: Η. Ο. VIII. 135—6. 1.; 1270: F. V. 1. 93. 1.; 1275: Smiciklas. VI. 113. 1.; 1276: W. IX. 147.1.: 1277: Η. Ο. VII. 164. 1.; 1278: Η. Ο. VIII. 193. 1.; 1278: W. IX. 469. !.; 1281: F. V. 3. 122. 1.; 1284: H. O. VI. 304. 1. a do­minus „pro morte seuientis" kap birtokot; 1289: W. IX. 496. 1.; 1289: Η. Ο. VI. 343. 1.; 1291: Η. Ο. VIII. 445. 1.; 1299: Hazai okl. 168. 1.: 1300: F. VI. 2. 261. 295. 1. stb. 4 1270: W. VTTT. 321. 1.: 1282: W. IX. 338. 1. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents