Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

λ királyi serviensek és a ρ atrimoni ális királyság. 407 don emelte az egyiket a másik fölé,

1 az alattvalói viszonyt a perszonális kapcsolat erőssége, a hűség foka határozta meg. A patrimoniális társadalom élete dinamikus, s mozgása transcendens irányú, mert központi magja körén kívül fekszik. A társadalom még nem bontakozott ki az állam keretei köziil. A rendi libertás ezzel szemben az egyes társadalmi csoportok veleszületett kiváltsága, létezését nem vezeti vissza a gratiára, sőt azt tagadja. A rendi társadalom már elvált, szembehelyezkedett a központi hatalommal, s így a királyság közjogi kifejlődését nagyban elősegítette. A korai középkorban a társadalom szervesen felolvad a királyságban, a kettő szoros egységben jelenik meg.2

Az uralkodó országát úgy kormányozza, mintha az patrimoniuma volna. Ε korban, sőt végig az egész középkoron át, a király magánvagyonát nem választják el az állam pénzügyeitől.3 Az ilyen államot Max Weber értelmezése szerint patrimoniális királyságnak nevezhetjük. „Wo nun der Fürst seine politische Macht, also seine nicht dominiale, physischen Zwang gegen die Beherrschten anwendende Herrschaft über extrapatrimoniale Gebiete und Menschen: die politischen Untertanen, prinzipiell ebenso organisiert wie die Ausübung seiner Hausgewalt, da sprechen wir von einem patrimonial -staatlichen Gebilde."4 A patrimoniális uralkodó országát patrimoniumának tekinti, maga a regnum azonban ezért, még állam, nem Patrimonium.0 Ez a patrimoniá-pristine, illa et eadem perfruantur libertate, qua veri . . . nobiles gratulantur." Libertasa van 1239 : Pannonhalmi rendt. I. 769. 1. libertinusnak, 1240: Knauz. I. 336. 1. hospesnek, 1243: W. VII. 135. 1. Szent Király jobbágyának. 1244: Smiciklas. IV. 258. 1.; 1279: F. V. 2. 504. 1.; 1283: Smiciklas. VI. 437. 1. nobilisnek stb. Lásd a libertás fogalmát Augustinusnál: F. Bernheim, Mittelalterliche Zeitanschauungen in ihrem Einfluss auf Politik und Geschichtsschreibung. 1.(1918)43.1. 1 Legtisztábban érvényesül ez Oroszországban. V. ö. Kulischer, id. m. 52. 1. 2 F. Kern, Recht und Verfassung. 53. 1. 3 Az államvagyon és a király magánvagyonának megkülönböztetése azonban nem volt ismeretlen előttük. V. ö. Dopseh, Wirtschaftsentwicklung. I. köt. 150. 1. Below: Der deutsche Staat des Mittelalters. 296. 1. 4 Max Weber, id. m. 684. 1. 5 Below Haller patrimoniális államával szemben hangsiílyozza, hogy a középkori német állam a szó igazi érteimében állam volt. ..Unter patrimonialen Rechten verstehen wir solche, die am Grundbesitz haften, die der Inhaber des-