Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

a kirâi.yi serviensek és a ρ at ri moni ali S királyság. 405 következtében növekedett volna oly nagyra, — nem látszik előttem kellőleg igazoltnak.1 Bár a nobilis kifejezés a XIII. században általában már szabad birtokon élő nemest jelentett, jogi, rendi tartalmát csak a század végén kapja meg. Az Árpádok alatt még zárt nemesi rendről nem lehet beszélni. Hiányzik ugyanis a társadalom elemeinek közös kiváltság alapján történő tömörülése úgy a központi hatalom, mint a többi társadalmi réteggel szemben. A jog a korai középkorban személyes természetű, mondhatni, mindenki külön libertasszal rendelkezik. Eddig úgy tekintették az exemptiokat, mint melyek át és áttörték a közös szabadságot: az exemptio valami különleges, rendkívüli állapotot idézett elő.2 Ezzel szemben úgy látom, hogy ennek a koraközépkori társadalomnak jellegzetes vonása, igazi lényege az exemptio. A jog szubjektive nyilatkozott meg; maga az objektiv jog sem volt más, mint a különféle szubjektív jogok összegeződése.3 Az egyeseket megillető különleges jog, a libertás pedig a patrimoniális királyság felfogása szerint tulajdonképen — kiváltság.4

A kiváltság gondolata kapcsolta az alattvalót a királysághoz. Ugyanis a kiváltság igazi mivoltát, centrális magját a „gratia regis"-ben fedezhetjük fel.5 Miként Isten a kegyelem hatalmával 1 Id. m. 258—9. 1. Analóg a helyzet a cseheknél, lengyeleknél és szerbeknél. V. ö. Const. Jirecek, Staat, und Gesellschaft ina mittelalterlichen Serbien. Denkschriften der kais. Akademie d. Wissenschaften in Wien. Bd. LVI. (1912) II. Teil. 44. 1. 2 Illés József, Az Anjoukori társadalom és adózás. (1900). 3 Erre vonatkozólag lásd Fritz Kern fejtegetéseit: „Das objektive Recht umfasst als solches sämtliche subjektiven Rechte sämtlicher Volksgenossen, oder vielmehr es besteht überhaupt aus ihnen" (Recht und Verfassung. 46. 1.). „Der rechtmässig eingesetzte Herrscher hat ein Anrecht auf die Herrschaft, wie der Bauer auf den ererbten Hof" (u. o. 62. 1.): „der Staat hat kein Recht sui generis für sich". (Über die mittel. Anschauung vom Recht. 508. 1.). A ius regium is a szokásjogban gyökeredzik. Pl. 1246: F. IV. 1. 405. 1. „ . . . secundum approbatam regni nostri consuetudinem, ad manus nostras legitime . . . deuolutis . . ."; 1278: Η. Ο. I. 70. 1. stb. Dekretumok, bullák, törvények, melyek túllépik a szubjektív jogot, főképen ezért voltak sok esetben oly hatástalanok, eredménytelenek. Gondoljunk pl. az Aranybullára. ' 1269: F. IV. 3. 526. 1. „gratia seu libertás". 5 „ . . . Gunst und Ungnade des Herrn sind nicht nur der Tatsache nach — was natürlich überall vorkommt —