Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

a királyi serviensek és a patrimoniális királyság. 399 „per viros discretos et nobiles de prouincia"1 történik. A nobilis jelentését át és átszövi a moralitas, a középkori élet centrális eleme: a szó sajátos tartalmát a honor adja meg.2 A származás nagy becsben áll egy olyan társadalomban, hol az ősök törvénye kormányoz, s hoi a nemzetségtag jogát a nemzetséghez való tartozás biztosítja.3 A társadalmi eltolódások következtében, midőn sokan emelkedtek fel alulról, s viszont a szabadok jelentős része vegyült szolganépek közé, növekedtek tekintélyükben a régi, kezdettől fogva szabad, harcos, tisztségeket hordozó családok tagjai.4 A nobilis kifejezés ebben a vonatkozásban a származás tisztaságát, nemességét jelzi: „maiores natu", „natu provectiores", „de nobili orte prosapia", „nobilissima ortus prosapia"/' Erre vonatkozólag igen tanulságos Szent Margit szentté avatásának jegyzőkönyve. A vizsgálóbizottság által minden esetben feltett kérdés: „Interrogatus, si est servus, 1 1238: Pannonhalmi rendt. 1. 761. 1.; 1246: Η. Ο. VIII. 50. 1. stb. 2 1206: Zimmermann. 1. 9. 1.; 1223: F. III. 1. 394. 1.; 1264: F. IV. 3. 197. 1. „comitem Musunienisein, virum vtique nobilem . . ."; 1273: Η. Ο. VIII. 151. 1. nemesítés alkalmával „ad instar misericordie altissimi conditoris. qui dum sublimia prospicit infimia non contemnit, dum colligit nobiles ad se venire, dégénérés non récusât." V. ö. Friedrich Vogt, Der Bedeutungswandel de« Wortes edel. (1909) 16. 1., a szó morális árnyallata azonban már kezdettől fogva megvolt. 3 Hogy a szabadság-fogalom a nemhez való tartozással függ össze Hóman, A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése, 15. stb. old. J. Vormoor, Soziale Gliederung im Frankenreich (1907) 1. 1. A származás jelentőségét hangsúlyozza a nemességnél 0. Dungern, Adelsherrschaft im Mittelalter (1927). 4 Dopsch Wirtschaftsentwicklung. II.2 65. és 68. 1. A társadalmi tekintélyt, tehát, valaki nemességét nagyban emelte a tisztségviselés és a katonai szolgálat. Később is a szolganépek között azokat hívták nobiliseknek, kik tisztségeket töltöttek be, harcos életmódot folytattak s a birtokkal szabadabban rendelkezhettek (pl. a jobagiok); s ezek között is főkép azokat, kik kezdettől fogva szabadok s tisztségetviselők voltak. Pl. 1263: W. III. 44. 1. és 1271: u. o. 257. 1. collegium honestorum iobagionum = nobilium iobagionum. 5 Szent István, 1. 16. és 21. (Závodszky. id. m. 146. és 147. 1.) Ο. Hötzsch. Adel und Lehnswesen in Russland und Polen. Hist. Ζ. 108. köt. 544. 1. V. Ernst, Mittelfreie. 95. 1.; 1280: Csáky oki. I. 15. I.; Rogerius: Florianus, Fontes. IV. 68. 1.; 1237: W. VII. 47. 1. A származás jelentőségére fényt vetnek a szabadonbocsátási oklevelek is. Pl. 1284: H. O. VT. 302. 1.