Századok – 1927-1928
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351
396 vác ζ y péter. része a polgárságba olvadt be.1 Krízisről más népek történetében is beszélhetünk." A „nulle terre sans segneur" elv azonban seholsem érvényesült. Nálunk a külföldi szóhasználattól eltérően liber név alatt független szabad birtokos a XIII. század második felében már nem szerepel. A liber mellett törvényeink vulgares, pauperes, plebeii, minores, sőt a rustici, villani kifejezései mögött, legalább is nagyobb részben, szintén szabad birtokosokat kell sejközszabadról van-e szó, avagy királyi földön gazdálkodó liberről. A „homines libéré condicionis" között szintén kereshetünk közezabad libereket. A conditio ugyanis nemcsak feltételes viszonyt, hanem egészen általánosan állapotot is jelent. Ezért a homines libéré condicionis lehetnek szabad feltételek között települők, élők, így a libera villákba költözők (pl. 1238: F. IV. 1. 134. 1.; 1262: W. .VIII. 31. ].; 1279: Η. Ο. V. 61. 1.), a király vagy magánföldesurak földjére vándorlók (pl. 1241: Η. Ο. VI. 39—41. 1.; 1255: Η. Ο. VII. 48—9. 1.: 1263: Zalai oki. I. 41. 1.; (V. István): Η. Ο. V. 40. 1.; 1292: Knauz. II. 313. 1. stb.), de lehetnek „szabad állapotú emberek" is. A conditio állapot értelemben: 1229: Váradi reg. 293—4. 1. (363. sz.); 1255: Knauz. I. 426. 1. „Si uero extranee condicionis persona fuerit . . ."; 1298: W. XII. 620. 1. „in omnium condicionibus et prerogatiuis nobilium habeantur" stb. Ezért tartom lehetségesnek, hogy a városokba vagy mások földjére húzódó homines libéré condicionis között független liberek, birtokos szabadok is voltak. Ez a kifejezés a germán népeknél éppígy használatos A. Dopsch, Wirtschaftsentwicklung. II.2 58. 1„ V. Ernst, Die Entstehung des niederen Adels, 60. es 70. 1. Más természetű adatok 1248 körül: Η. Ο. VI. 49. 1.; 1146: Pannonhalmi rendt, I. 599. 1. valaki birtokot adományoz többek közt „cum . . . uno liberó VI. pensarum debitore" (v. ö. Závodszky, id. m. 204. és 207. 1.) Mint adós szolgaságba került azonban 1164 körül: F. IX. 7. 634. 1. Keltére nézve: Szentpétery, Regeeta. I. 35. 1. (106. sz.) ci vis; 1235: Váradi reg. 306—7. 1. (388. sz.) civis; 1211: Pannonhalmi rendt. X. 506. 1. civilis is. V. ö. R. Kötzschke, Alig. Wirtsohaftsgeisch. 196. 1. 1 Domanovszky, id. m. 56. 1. Külföldi irodalom: Holtzmann, id. m. 9. 1.: Brunner, DRG. I.2 341. 1.; V. Ernst, Mittelfreie. 23—24. 1.; R. Kötzschke, Allg. Wirtschaftsgesch. 194—6. 1. 2 A „grundherrliche Theorie" a közszabadok pusztulását a nagybirtok terjeszkedésére vezeti vissza. Ez azonban kibékíthetetlen ellentétben áll a középkori nagybirtok paszszív jellegével. A gazdaságtörténet ú,i eredményei kétségtelenné tették, hogy szabad parasztok, független közszabadok .jelentős tömege maradt fenn a nagybirtokok kialakulása után is. V. ö. Dopsch, Wirtschaftsentwicklung. II.2 44. !.. Grundlagen. II.2 123—9. 1.; Caro, id. m. 61. 1.: R, Schröder, Lehrbuch d. deutschen Rechtsgesch. T. (1919). 234—5. 1.
