Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

a királyi serviensek és a ρ atrimoni ális királyság. 397 tenünk. Tagányi azt mondja ezekről, hogy „éppen úgy lehettek letelepített rabszolgák (servi), mint rabszolgaságukból felszabadított szabadosok (libertini), avagy (fél) szabadok."1 Valóban ezek a kifejezések nem utalnak valami zárt, egységes szabadságú osztályra, de a kiil földi szóhasználatnak megfelelően, nincs semmi okunk servust látni a vulgarisban, avagy a pauperben. A „servus" a leghatározottabb terminusok egyike, éppen azért, mert a rabszolgák a szabadokkal szemben még meglehetősen zárt tömböt alkottak.2

A servusok ki voltak zárva a szabadok társadalmából, azok a lex servorum, emezek a lex liberorum jogkörébe tartoztak. Anaehronizmus lenne azt állítani, hogy a szabadokon belül történő megkülönböztetések a servusokra is kiterjedtek; lehetetlen elgondolni, hogy a magas méltóságot viselő maiort a rabszolgával, mint minorral állították szembe. Ezeknek az elnevezéseknek ellentétes párja a comes, miles, valens, nobilis, maior, dives volt. Nem volt a szabadok mindegyike dives, comes, miles, ezért a dives, comes, miles ellentéte szabad birtokosokra is kellett, hogy vonatkozzon. Látjuk, a különféle elnevezések a szabadokat egyszer a vagyon, a tekintély, másszor a származás, az officium szerint ítélik meg. A különböző irányban történt tagozódás folytán az egyik csoport keresztezi a másikat. Ugyanaz a vagyonos szabad a divesek, nobilisek, a maiores köréhez tartozik, de lehet egyben comes is. A liber kifejezés a szabadot a servustól különíti el, jelentése egészen általános, s így a földesúri szabad neve szintén liber. A liber a társadalmat a szabadság alapján bontja fel két, határozott rétegre. A szó átfogó jelentése mellett azonban már korán korlátozódik a liber a szegényebb szabadok jelzésére. Miután azt, aki tisztséget visel, egyszerűen ministernek,3 avagy pontosabban co-1 Társadalomtudomány, 1922. 219. 1. Brunner, DRG. I.

2 133. 1. 3 „Das Wort ministerialis bedeutete in karolingischer Zeit und bis in das 11. Jahrhundert hinein einfach einen Beamten, einschliessslich der hohen Staatsbeamten" (F. Keutgen, Die Entstehung der deutschen Ministerialität. Vierteljahrschr. f. Soz. u. Wirtschaftsgesch. VIII. 188. 1.) Nálunk a kifejezésnek ugyanez a jelentése. PL 1137: Pannonhalmi rendt. I. 596. 1. mint principes; 1173—1185: u. o. 605. 1. mint comités; 1083—1095: u. o. 592. 1. földesűri népek „mansiones ministrorum ad omnia genera operum débita"; 1234: W. VI. 548. 1. földesiiri népek, stb.