Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

a királyi serviensek és α ρλ γ ri moni alis királyság. 369 volt szükséges kikérni.1

Mi ennek a jelentősége? A probléma bonyolultságára némi fényt vet a turóci registrurn 22. §. megjegyzése. 1293-ban Vydas fia. Dank és ennek fiai örökös földjükből egy ekealja területet eladnak a turóci convent előtt Gryge fiainak, Pálnak és Bodának.2 A forrásokból meg lehet állapítani a két fél "jobbágyfiú voltát.3

Bebek Imre országbíró birtokvizsgálata alkalmából a birtok gazdája, „Paulus, filius Laurentii de Bokonok", Gryge leszármazóinak egyik tagja bemutatja a birtokra vonatkozó okleveleket. „Et quia ipsa terra de possessione filiorum iobagionum Yiduffelde vocata excisa et prenominato Dank vendita extitisse dinosscitur, idemque Paulus, filius Laurentii se et suos predecessores de ipsa terra servitia populorum iobagionum nunquam fecisse dicebatur, ideo ipsa terra ab eodem et et (így) suis fratribus, tanquam celatoribus iurium regalium pro domino rege debet occupari."4 A jobbágyfiú servitiumát tehát, legalább is a XIII. század végétől kezdve, a birtok, annak nagysága határozza meg. Gyge fiai, mint jobbágyfiú-telek vevői, kötelesek lettek volna a vett telek után is katonáskodni: hadkötelezettségük conditionalis birtokuk növekedésével arányosan emelkedik. Ha hadi szolgálatuk personalis jellegű volna, úgy akkor a kötelezettség nagyobbodását a személyek, a családtagok számának az emelkedése idézné elő, s közömbös maradna, hány birtokuk van. A királyi hozzájárulás szükségtelen volt, nem mintha a birtok ment lenne a servitiumtól, hanem mert conditionalis birtok eladása máskép, a ser-1 A királyi megerősítés kikérésének indítékokait felfedi Vjlan fia, Tyvan esete, aki 1279-ben Vidafelde felerészét eladja testvérének Tivadarnak (liptói reg. 76. %). A birtokot IV. Béla adta Gekminus et Tywan-nak, akik az oklevél szerint nobilisek voltak (W. III. 159-161. 1.). Most már az a bizarr helyzet állott elő, hogy nemes királyi consensus mellett adja el földjét (liptói reg. u. o.), míg a jobbágyfiú, akitől inkább várnók, nem tartja szükségesnek a királyi megerősítést. 1283: turóci reg. 55. § (= F. X. 3. 276—8. 1.). Latibor 1279: W. IV. 181. 1. jobbágyíiú, csak 1359 ben lesz nemes (turóci reg. 63. §); mint vevő ugyanabból a családból 1286: turóci reg. 54. § (a birtok tulajdonosát Lajos 1363 ban nemesíti, u. o.) és 1291: \V. X. 68.1.; 1288: liptói reg. 61. kétségtelenül megállapítható, hogy az eladó és vevő is jobbágyíiú; 1290: turóci reg. 38. § stb. - W. X. 131—132. 1. 3 1266: F. VI. 2. 392. 1. (Vidus); 1293: turóci reg. 22. § (Vidus); 1283: Η. Ο. VI. 294-295. 1. (Gywge.) V. ö. Mályusz, id. m. 89. 1. 1 Turóci reg. 22. Századok, 1927. IX-X. fiizet. 24