Századok – 1927-1928

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Szilágyi Sándor emlékezete 337

338 CSÁNKI DEZSŐ. sőt az az állítás sem túlzás, hogy ehhez a korhoz az arany jó részét, különösen a kibányászás területén tanú­sított buzgó, terv- és szakszerű munkálkodásával ő szállította. Egyénisége erre különösen alkalmas volt. Ez egyéniség alapja a kimeríthetetlen, csüggedést nem ismerő, olykor magával ragadó optimizmus, mely­lyeü a nyugtalanságig menő munkaszeretet s találé­konyság mellett feltűnő valóságérzés, igénytelenség mel­lett lelkiismeretesség párosult. így egyesültek benne — mint rendszerint a kiváló emberekben — a lélek és jel­lem ellentétei: nála ezenkívül különösen az erős akarat és szívós kitartás mellett a felületesség látszatát keltő, a dolgok és emberek felett évődő szelid humor s a lel­kesedés. Ezek a termékeny tulajdonságok segítették őt szakunknak olykor — különösen a fiatalságnak „genus irritabile vatum" hovatovább az ő személye körüli csoportosulásához s műveinek és sikereinek nagy terü­letekre kiterjedő sorozatához. Ez a, mondjuk: könyvé­szeti sorozat azonban a megfigyelő előtt főbb csopor­tokra bomlik fel, melyek egyes nagyobb tárgykörhöz tapadnak. Az első kimagasló tárgykör kétségkívül a Magyar Történelmi Társulat kialakulása, élete és virágzása. Ma már szinte csodálkozunk, hogyan mélyedhetett el egy tudományos társulat és ezzel kapcsolatos tudomány éle­tének és fejlődésének irányításába oly író, aki — mint Szilágyi Sándor — hosszú ideig a belletrisztika és publi­cisztika útvesztőiben bolyongott, s aki a könnyed mo­dort az új, komoly területre — ha szabad a kifejezést használnom: minden póz nélkül átvitte, s nemsokára ennek a társaságnak és tudománynak úgyszólván lelke lett. Én egy nagyobb területnek képzelem el a Magyar Történelmi Társulat világát, amelyen az ő munkálko­dásának eredményei: a szerkesztések mintegy a leg­magasabb hegyvonalat képezik. Ezek: a Századok, a

Next

/
Thumbnails
Contents