Századok – 1927-1928
Tárca - Váczy Péter: Szendrey János † 335
TÁRCA. 335 pedig csak a XII. század második felétől vannak adataink.1 A magyar bán méltóságnévre vonatkozó legkorábbi emlékek, így a fentebb idézett zárai oklevél is, azt bizonyítják, hogy Horvátország és Dalmácia kormányzójának eredeti címe nem a bán, hanem dux vagy princeps volt. Így még a XIV. századi „História Sancti Christophori Martyris" írója is a báni címet szláv elnevezésnek tartja: dux Ugra, quem sclavorum vulgus banum vocat.2 Ε történeti ervek tehát a * bergan)* bán fejlődést, vagyis azt a feltevést, mintha a délszláv nyelvekben a bán magyar jövevényszó volna, már magukban is kétségessé teszik. Ha Konstantinos vagy Drzislav István idejében (969—997) a horvátoknak már sajátos hatáskörrel bíró bánjuk volt, mikorra helyezzük akkor az eredeti „úr" jelentésű magyar szó átvételét? Midőn Fehér Géza felteszi, hogy a XI. századközepi bán szó előzménye "baran volt, akkor azt állítja, hogy a bán szó hosszú á hangját régen aya aha hangcsoport előzte meg. Fejlődése tehát a bocs szóéval, tör. *ba^acy > ó-magy. baiaci> báács (1177 körül comes baasiensis) ) mai magy. bács,3 lenne analog. Csakhogy a bán esetében éppen a legkoraibb előfordulásokban nincs meg az előzmény. A bán és a bács eltérő fejlődésének különbségét legjobban a mindkét szót fenntartó Kinnamosnál4 szemlélhetjük: μττανος de παγάτ£ιον ! Nem akarjuk elhallgatni, hogy a XIII. századtól fogva a régi ban ^ banus mellett számos baan ^ bahan alak is előfordul,5 a feltételezett bajan ) bán fejlődést azonban előzmény hiányában ezek sem támaszthatják alá. Delján Péter 1040 körül használt báni címében tehát sem történeti, sem hangtani alapon magyar sajátságot nem láthatunk. Deer József. SZENDREY JÁNOS 1857 rnárc. 29. — 1927 nov. 25. A sors nem engedte, hogy testet öltsön az a sok munkaterv, mely nemrég megült <0. születésnapján még javában forrt az elméjében. A külföldi múzeumokban őrzött magyar fegyveranyag ismertetését is éppen hogy be tudta fejezni a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain. Az a tárgykör, melyet szeretettel művelt, sajnos, 1 M. Et. Sz. 267. 1. 2 Öisic Enchiridion, 623. 1. Gombocz : Magvar történeti nvelvtan, III., 71. 1. 1 III. 11., V. 8. ed. Bonn. 117. 222. 1. s M. Et. Sz. 267. 1.