Századok – 1927-1928

Tárca - Deér József: Észrevételek Fehér Géza „A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban” című cikkére 333

334 TÁRCA. fivérénél Magyarországon talált menedéket, ezért összefüggést keres Delján Péter anyjának visszatérése és az ezidőre eső veszprémvölgyi alapítás között. Az apácakolostor célja eszerint az lett volna, hogy az ifjú trónkövetelőnek bolgár nevelését megfelelő egyházi környezetben biztosítsa. A magyar királyok, István és Péter vendégszeretetét élvezte Delján Péter mindaddig, míg 1040-ben kísérletet tehetett hazája felszabadítására. Delján Péter magyarországi tartózkodásának bizonyítékát látja Fehér abban is, hogy magát egyik feliratán bánnak nevezi. A bán pedig bolgár-török *bat an alakra visszamenő magyar szó.1 Kétségtelen, hogy Fehér elmélete az utóbbi évek magyar történetirodalmának egyik legszebb, de egyben talán legmerészebb hipotézise is, melynek történeti és nyelvészeti indokolásával széniben aggályainkat nem hallgathatjuk el. Mindenekelőtt nem érthetünk egyet alapvető kronologiai megállapításával, mely szerint Gábriel-Radomir magyar feleségét 1001—1004 között űzte el. Szerintünk az esemény idejét a fentebb idézett forráshely minden politikai magyarázat szüksége nélkül határozza meg. Gábriel-Radomir nejének eltaszítása nem sokkal Larissa elfoglalása előtt történt, mielőtt a cárfi az ott foglyul ejtett Irénét feleségül vette volna. Sámuel cár pedig e várost felszabadító háborúja legelején, 983-ban foglalta el.'2 A helyes dátum felismerése után erőszak nélkül aligha kereshetünk összefüggést a magyar hercegnő esetleges visszatérése és a veszprémvölgyi kolostor alapítása között. 1001 és 1004 között Delján Péter már 18—20 éves ifjú volt, bolgár apácakolostor alapításának tehát sem ugyanannyi idő óta Magyarországon tartózkodó anyjával, sem vele kapcsolatban értelme többé nem lehetett. Fehér elméletének elfogadhatósága elé így leküzdhetetlen kronológiai akadályok tornyosulnak. De nem láthatjuk Delján Péter magyarországi tartózkodásának bizonyítékát az ószláv felirat bán szavában sem. Mielőtt a Fehér által feltételezett *bayan > bán fejlődés lehetőségét vizsgálnók, vessünk egy pillantást a magyar bán szó felbukkanásának történeti körülményeire. Míg a horvátoknál Konstantinos sokat vitatott Rodvoç adatától kezdve az egész X.3 és XI. századon át'4

e méltóságnév megszakítatlan folytonosságával találkozunk, addig a magyarokkal kapcsolatban a bán szó legelőször Horvátország elfoglalása után, szláv nyelvterületen, egy 1116 körüli zárai oklevélben fordul elő.5

Hely- és személynévi előfordulására 1 U. o., 16. 1. 2 Kedrenos ed. Bonn. II. 436. 1. V. ö. Slatarski: Geschichte der Bulgaren. I. 73. 1. 3 Facki Documenta, 62. 1. 1 U. ο., 38., 46., 51. 1. 5 Smiciklas Codex II. 393. : Ego Cledin . .. prineeps hujus provincie et banus.