Századok – 1927-1928

Tárca - Deér József: Észrevételek Fehér Géza „A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban” című cikkére 333

TÁRCA. 333 fog teczenyi recognitiombul. Privigyén egy Pernikar nevő embernek két rendbéli posztoért, egy rendbéli tizenheted fél tallér, más rendbéli 49 f. azon kivül vörös pénzül 15 f. töb adossagrűl nem reflectalom magamat sehol is, de ha talál lennyi, irásom valaha lészen nála. Just Perenczné Aszszonyom pedig tudom nem fogja pretendálnyi, ha eddig nem pretendalta lovaknak azárrát. Immár töbet nem irok, hanem én Istenemnek lelkemet a ki mennyegbül adta ajánlom, Testemet pedig a földnek gyomrában el temettetnyi hagyom. ítéleteknek napjára tudom fel tamasztatik és lelkemmel egyesülvén az örök dicsőségre be vitettetik. Datum ex campo Körömiensi, deputált halálos Agyamon die 8. Junii 1707. Kegelmeteknek Ipen holti

„ engedelmes véres kézel subscribált fia Okolicsányi Kristoff. Aldásy Antal. Észrevételek Fehér Géza „A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban" című cikkére. Fehér Géza a Századok LXI. évf., 1—3. számában fentebb idézett címmel tanulmányt tett közzé, mely Magyarország X—XI. századi balkáni kapcsolatait teljesen új megvilágításba helyezi. Nagy elmeéllel felépített feltevésének kiindulópontját a magyar történeti irodalomban eddig fel nein használt újabb forrás, Mihály dëvoli püspök Skylitzes kommentárja szolgáltatja. Ε forrás egyik magyar vonatkozású helye (Kedrenos ed. Bonn. II. 459s után) Fehér Géza fordításában a következőképen hangzik: „Radomir felesége Magyarország királyának a leánya volt, akit, nem tudni mi okból, meggyűlölt és elkergetett, amikor az már teherben volt tőle és feleségül vette a gyönyörű szép Irénét, aki Larissában esett fogságba."1 Mihály püspök magyar szempontból fontos másik pótlása (Kedrenos II. 527n után) ugyanerre az eseményre vonatkozik. Előző tudósítását csupán azzal egészíti ki, hogy Skylitzesszel szemben a későbbi bolgár szabadsághős Delján Pétert királyi sarjnak, Gábriel Radomir és magyar felesége fiának mondja.2 Fehér Géza a bolgár trónörökös magyar házasságát a bolgárok és a magyarok X. századvégi egymásrautaltságából magyarázza, a hercegnő elűzésének okát pedig a XI. század elejének megváltozott politikai viszonyaiban véli felfedezni. Ennek megfelelően a szakítást is Szent Istvánnak a bolgárok ellen viselt háborújának idejére, 1001 és 1004 közé helyezi. Valószínűnek tartja, hogy a hercegnő fiával együtt 1 Id. ért. 13. 1. U. o., 8. 1.