Századok – 1927-1928

Folyóiratszemle - Ungarische Jahrbücher - 326

TÖRTÉNE ΓΙ IRODALOM. 329 es egy magyarázza a két fejezet közötti ellentmondást. A továbbiakban a két fejezetnek Magyarország határaira vonatkozó részeit fejtegeti. — Franz Babinger Franz Kidric: Bartholomaeus Gjorgjevic című munkáját bírálja. — Konrad Schünemann: Eine neue Deutung des ungarischen Wappens. Horváth Sándor: Magyarország címere c. dolgozatát ismerteti. 2. füzet. — Th. Thienemann: Die deutschen Lehnwörter der ungarischen Sprache. — A. Károlyi: Stephan Széchenyis beschlagnahmte Schriften. Rövid áttekintés Széchenyinek általa kiadott döblingi irodalmi hagyatéká-ról. — M. Palló Jacob Naphtali Simchowitsch : Studien zu den Berichten arabischer Historiker über die Ghazaren c. dolgozatát ismerteti. 3=4. füzet.— Alexander Domanoazky. Die Vergangenheit der ungarischen Donau-Handelsschiffahrt. Az eddig uralkodott nézettel szemben megállapítja, hogy a Dunának a levantekereskedelemben része nem volt. A keleti cikkek velenceiek és genuaiak közvetítésével tengeren kerültek Európába s még Oroszország is a németalföldi piacokról szerezte be szükségletét. Az első kereskedelmi út kelet felé a XIV. század végén nyílt meg, de az szárazföldi volt. A Dunán volt ugyan kereskedelmi hajózás már a XII. századtól kezdve s idők folyamán a dunai hajózás mindinkább növekedett, de a XVI. század elejéig inkább csak Bécstől Budáig, a török hódoltság korában pedig csak Komáromig. A török kiűzése után növekvő kereskedelemmel kapcsolatban kezdtek foglalkozni a dunai hajózással kapcsolatos nehézségek elhárításának kérdésével, de csakhamar a fiumei kikötő és a tengeri kereskedelem terelte magára a figyelmet. A, dunai kereskedelmi hajózás fellendülése csak a reformkorban kezdődött és Széchenyinek köszönhető. — Robert Gragger: Ungarische Institute für Geschichtsforschung. Ismerteti a külföldi magyar történeti intézetek keletkezését, feladatát és működését. — Carl Brinkmann: Bulgarisch-ungarische Beziehungen in den V—XI. Jahrhunderten. Fehér Géza ilyen című könyvét ismerteti. — Carl Brinkmann: Osteuropäisches Jahrbuch 1922. Ismertetés. — Johannes Boite Löwis of Menar: Finnische und estnische Volksmärchen c. könyvét ismerteti. — Konrad Schünemann: Neue Nachrichten über die Ungarn der Landnahmezeit. Egy, az admonti kolostorban felfedezett annalestöredék magyar von .tkozásait ismerteti. — Konrád Schünemann: Eine Neuerscheinung auf paläographischem Gebiet. Hajnal István: Írástörténet az írásbeliség felújulása korából c. művét ismerteti. —· Fritz Mezger: Altgermanische Zeugnisse zu ostnnd nordeuropäischen Völker und Ländernamen. — sz. — H. Schiitter: Versäumte Gelegenheiten. Die oktroyierte Verfassung vom 4. März 1849. Ein Beitrag zu ihrer Geschichte c. művét bírálja. — Franz Zsinka: Aron Szilädy (1837—1922). Nekrolog. 1923. 1. füzet. — Robert Gragger: Eine altungarische Marienklaye. Julius Szegfű: Geschichte des ungarischen Weinbaus. Kivonat szerzőnek „A magyar bortermelő lelki alkata" című művéből. David Angyal: Das österreichische Staats- und Reichsproblem. Joseph Redlichnek 1920-ban megjelent hasonló című munkáját bírálja. Alois Brandl: Der Name Magyar bei König Alfred (f 900). Orosius művének egy részletét ismerteti, melyben a magyar név előfordul. — Lad. ν. Fejérpataky : Die Tätigkeit der Historisch-philosophischen Klasse der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 1920—1921. — Julius Miskolczy: Ungarn in Helmolts Weltgeschichte. A Helmolt-féle német világtörténelem IV. (Balkanhalbinsel) kötetében a magyar történelmet Jorga írta meg. Szerző ezt a munkát bírálja. — Konrád Schünemann: Zur osteuropäischen Politik im 15. Jahrhundert. Harald Cosack: Livland und Russland zur Zeit des Ordensmeisters Johann Freitag c. művének ismertetése. 2. füzet. — Graf Kuno Klebeisberg : Die Universität der öffentlichen