Századok – 1927-1928
Folyóiratszemle - Ungarische Jahrbücher - 326
328 TÖRTÉNETI IRODALOM. a század második felében azonban a török udvarok magyar deákjainak helyét velenceiek és itáliaiak foglalják el. — Alexander Bonkáló: Die ungarländischen Ruthenen. (Első közi.) Azzal a régibb felfogással szemb"n, mintha a magyarországi rutének őslakók volnának, történeti és nyelvészeti alapon kimutatja, hogy a rutének a XIII. század elejétől kezdve kisebb csoportokban, mint telepes jobbágyok jöttek mai lakóhelyükre, és nem is egy törzsből származnak. A mai rutén föld a gvepürendszer idején gyepüelve volt, ahol a XIII. századtól kezdve a királyok nagy földterületeket adtak híveiknek, akik azt a soltészség, kenézség intézménye útján ruténekkel telepítették be. Az északi rutének részben Galíciából és Bukovinából jöttek, a legrégebben betelepedettek őshazája azonban Ukrajna, ahonnan Erdélyen át kerültek Magyarországba. — Georg Király: Deutsche Sagen und Schwanke in einem ungarischen Telfelsbuche. Bornemisza Péter superintended 1578-ban „Az ördögi kísértetekről" c. munkájából német eredetű részleteket mutat be. — Robert Gragger Emil Jacobs: Untersuchungen zur Geschichte der Bibliothek im Sarai zu Konstantinopel c. müvét ismerteti. 4. füzet. — Michael von Réz: Gedanken über Stephan Tisza. Tisza egyéniségét vizsgálja. — Elemér Moór: Die deutschen Spielleute in Ungarn_ A régi magyar igricek és hegedősök intézménye nem ősmagyar eredetű. A X. századtól kezdve állandóan jöttek Magyarországba német komédiások, akik itt elmagyarosodtak és ezek honosították meg nálunk ezt az intézményt, különösen akkor, amikor a német udvarokból kiszorították őket az ujságszerű eseményeket éneklő komolyabb énekmondók. Ez utóbbiak a XVI. század közepén terjednek el, hatásuk csakhamar nálunk is érvényesül. A magyar ujságéneklők legkiválóbb képviselője Tinódi Sebestyén. — A továbbiakban ismerteti a hegedősök magyar elnevezéseit. — Elemér , οιι Mályusz: Die Entstehung des Komitates Turóc. összefoglalja a szerző az. azóta magyarul egész terjedelmében megjelent „Túróc megye kialakulása'' c. munkájának főbb eredményeit. — Alexander Bonkáló: Die ungarländischen Ruthenen. (Második közi.) A XVII—XVIII. századból fennmaradt rutén irodalmi emlékek azt bizonyítják, hogy aránylag fejlett kultúrájuk \ olt, ami a magyarsággal való állandó érintkezés következménye. A török uralom idején ugyanis az alföldről sok magyar család húzódott fel a hegyek közé, az ezekkel való állandó együttlét szélesítette a rutén nép látókorét és emelte kultúráját. A pánszláv agitáció azonban, amely elvetette a rutén irodalmi nyelvet és mesterséges irodalmi nyelvet teremtett, amit a nép nem értett és nem is akart megtanulni, elidegenítette a népet az iskolától és az olvasástól. Ez az oka nagyrészt a rutének elmagyarosodásának. Hogy milyen hatást gyakorolt a rutén népre a magyar kultúra, annak bizonyítására a ruténba átvett kölcsönszavak hosszú sorát közli. 1922. évf. 1. füzet. — Bálint Iióman: Die Ursprung der Siebenb&rger Székler. Röviden érintve a székelykérdés múltját, megállapítja, hogy a székelység ősi politikai és gazdasági szervezete csak egy zárt tömegben letelepedett egységes nép vagy törzs szervezetének a továbbfejlődése lehet és feltétlen ősi foglaláson alapszik. A székelyek a X. században már mai lakóhelyükön voltak és a magyarok már a XIII. század elején honfoglalás előtti őslakóknak tekintették őket. Valószínű, hogy egy, a húnokkal és avarokkal is együtt szerepelt török fajú nép, amely az avar birodalom bukása után a mai lakóholyét képező hegyekbe menekült és az új lakóhelynek megfelelő hegyi pásztorkodásra tért át. — Géza Fehér: Ungarns Gebietsgrenzen in der Mitte des 10. Jahrhunderts. J. B. Bury: The treatise De administrando imperio c. művével szemben megállapítja, hogy Gabriel, akinek jelentése alapján készült Konstantinos munkájának 13. fejezete, Romanos Lekapenos császársága alatt, 943—44-ben járt követségben Magyarországon, a munka 40. fejezete pedig egykorú délszláv mondák a'apján, 548— 50 körül készült
