Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Albertoni; Aldo: Per una esposizione del diritto bizantino con riguardo all’Italia. Ism. Moravcsik Gyula 314

314 TÖRTÉNE ΓΙ IRODALOM. 314 Aldo Albertoni: Per una esposizione del diritto bizantino con riguardo all'ltalia. Imola, Cooperativa tip. edit. P. Galeati 1927. 8-r. 224 1. A bizantinológiának, e fiatal tudományágnak, melynek rendszeres művelése mindössze három ós fél évtizedes múltra tekint vissza, szintén meg kellett járnia a természetes, fejlődés útját. A források publikálása, filológiai feldolgozása és történeti értékesítése nyomán meginduló, messze szétágazó részletkutatások eredményei lassan lehetővé tették, hogy a bizánci kultúra összefoglaló és értékelő feldolgozása is megkezdődjék. A legújabb időkben egyre gyakrabban találkozunk olyan munkákkal, melyek Bizánc történetének és a bizánci művelődésnek szintetikus képét igyekeznek megrajzolni. A kortörténeti monográfiákon kívül ma már több „bizánci történet" áll rendelkezésünkre1

s a bizánci művelődés összefoglaló feldolgozására is több, jelentős kísérlet történt.2 Ezenkívül a bizánci kultúrtörténet egyes ágai is hivatott feldolgozókra találtak. J. B. Bury alkotmánytörténeti3 A. M. Andreades közgazdasági4

és Ch. Diehl művészettörténeti5 kézikönyveihez, 1 A régebbi munkákon kívül megemlítjük a következőket: J. Kulakovskij : Istorija Vizantij 1—III. (395—717.) Kiev, 1910—1915. — F. Uspenskij : Istorija vizantijskoj imperij. I. St.-Petersburg, 1914. — Ëestakov: Lekcij po istorij Vizantij (395—802). Kazan, 1915.2 — A. A. Vasiljev: Lekcij po istorij Vizantij I. (—1081.) Petrograd, 1917. — Κ. Roth: Geschichte des byzantinischen Reiches (Sammlung Göschen 190.), Berlin-Leipzig, 1919.2 — Ch. Diehl: Histoire de l'empire bvzantin. Paris, 1924.7 2 F. Uspenskij első vázlatai (Ocerki po istorij vizantijskoj obrazovannosti, St.-Petersibturg, 1892.) óta a következő újabb munkák érdemelnek figyelmet: D. C. Hesseling: Essai sur la civilisation byzantiné. Traduction française, Paris, 1907. — H. Geizer: Byzantinische Kulturgeschichte, Tübingen, 1909., orosz fordítása V. J. Benesevic: Ocerki po istorij Vizantij II. kötetében, St.-Petersburg, 1912. — A. Heisenberg: Die Grundlagen der byzantinischen Kultur, Neue Jahrbücher f. d. Klass. Altertum 23 (1909), 169—208. — E. Foord: The byzantine empire, the rearguard of european civilisation. London, 1911. — N. Turchi: La civiltà bizantina. Torino·, 1915. — J. Bidlo: Kultúra byzantská, jeji vznik av yznam. Praha, 1917. — A. Rudakov: Ocerk vizantijskoj kulturi po dannim greceskoj agiografij. Moskva, 1917. — P. Bezobrazov: Ocerki istorij vizantijskoj obrazovannoeti. Petrograd, 1918. — Κ. Roth: Sozial- und Kulturgeschichte des byzantinischen Reiches. (Sammlung Göschen 787.) Berlin Leipzig, 1919. — Ch. Diehl: Bvzance, Grandeur et décadence. Paris, 1920; 1. ismertetését a Körösi Csorna Archívumban 1. (1924.) 332. sk. — A. Heisenberg: Staat und Gesellschaft des byzantinischen Reiches. (Kultur der Gegenwart II. 4.) Leipzig, 1923.2 — Ν. Π. Bavnes: The Bvzantine Empire. London, 1925. — Ν. H. Baynes: Bvzantine Civilisation, History 10. (1926.), 289—299. 3 The Constitution of the later Roman Empire, Creighton Memorial Lecture delivered at University College. London, 1910.; orosz fordítása V. J. Benesevic: Ocerki po istorij Vizantij II. kötetélben. St.-Petersburg, 1912. 4 Ί στόρια της έλληνικής δημοσίας οίνονομίας, Athen, 1918. 5 Manuel d'art byzantin. Paris, 1925.2