Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Balanyi György: Assisi Szent Ferenc. Ism.: Patek Ferenc 311
TÖRTÉNE ΓΙ IRODALOM. 313 kutatások eredménye, azt felesleges hyperkritika nélkül átveszi, s egyéniségét csak az előadás módjában érvényesíti. Ahol nyilt, vagy nem teljesen kielégítő módon lezárt kérdésekkel áll szemben, ott nem írja ki kompilátor módjára egyik vagy másik elődjét, hanem igyekszik az ismert anyag alapján önálló véleményt alkotni, — bár nem bántja a mindenáron való eredetieskedés viszketege, s többször átvesz egy-egy véleményt, ha az nincs is általánosan elfogadva, de meggyőződésével egyezik. Önálló, újszerű beállításainak vagy ténybeli állításainak alátámasztására munkája természeténél fogva nincs meg a kellő tere, hiszen egy ilyenfajta könyvet nem lehet jegyzetekkel túltömni. Készben talán ennek tulajdonítható, hogy bár, mint említettük, ez önálló megállapítások közt van néhány véleményünk szerint igen értékes» mégsem tudunk azokkal mindenütt egyetérteni. Például Szent Ferenc keleti útjának leírásánál, amelyet szerző, talán kissé túlbecsülve jelentőségét, külön fejezetben tárgyal. (A szultán táborában.) Szentünknek ez volt az egyetlen nagyobb távolságra tett utazása, s pszichológiailag érthető is lenne, hogy a poverello, szülőföldje s otthon hagyott testvérei iránt érzett nagy szeretetében ezt is oly rövidre szabta, amint azt a körülmények, s főként nagyon éber kötelességérzete és áhítata engedte. Mégis azt az időközt, amelyet Balanyi erre az utazásra felvesz, kissé túlságosan rövidnek találjuk, még akkor is, ha, mint ő tes^i, a legkedvezőbb utazási lehetőségeket vesszük számításba. Mindenesetre hozzá kell tennünk, hogy ebbeli előadásával csak egy hasonlóképen feltevésekre támaszkodó előadást állíthatnánk szembe, miután a franciskánus körből származó források szilárd adatokat nem nyújtanak, az V. keresztes hadjárat, illetve Damiette ostromának forrásai pedig az egy, Balanyi által szorgalmasan felhasznált Vitry Jakab kivételével, általában hallgatnak Szent Ferenc szerepléséről. Az a tagadhatatlan tény, hogy Szent Ferenc tanítványai a következő évtizedekben oly szembetűnő viszonylagos sikerrel működtek, mint hithirdetők és diplomáciai kiküldöttek az akkori távol kelet vidékein, bár Szent Ferenc keleti útjával seminő közelebbi kapcsolatba nem hozható, méltó volna arra, hogy vele valaki alaposabban foglalkozzék. Nem állíthatjuk távolról sem azt, hogy a szerző az összes függőben levő kérdéseket megoldó és a kutatást lezáró munkát adott. Az adott anyag természetéből folyik, hogy ezt nem is tehette. Az azonban bizonyos, hogy tisztességes, jó munkája méltán képviseli a magyar tudományos Szent Ferenckutatást nemzetközi viszonylatokban is. A magyar irodalom büszke lehet rá, a magyar közönség pedig hálával tartozik érte a szerzőnek. A könyv kiállítása igen jó. A képek szerencsés, kézzel és sok szeretettel vannak összeválogatva. Egy-kettő azonban el is maradhatott volna. Patek Ferenc