Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Kurucz György: lásd Albisi Barthos Indár.

310 TÖRTÉNE ΓΙ IRODALOM. 310 királyi útnak Oppel térképéhez hasonló módon való kidomborítása szükséges. Az atlasz szerzői helyesen tették, hogy minél kevesebb helyen zavarták a főtérképet melléktérképekkel. Azonban a remélhető második kiadás alkalmával szükséges az első atlaszfüzetnél 12 lappal különben is kisebb terjedelmű atlaszt némileg kiegészíteni. Részben az új tanterv, az ókori történelmi földrajznak önálló oktatása, részben a történettudománynak fejlettebb igényei kívánatossá teszik egy xij kiadásban a következő tárgyú térképeknek beillesztését: Nílus-delta, Memphis, Theba, Jeruzsálem, a zsidók földrajzi látóköre, Homeros, majd Herodotos korának földrajzi látóköre (mindhármat Spruneréhez hasonlóan), Marathon, Thermopylae, Salamis, Plataea, Attika, Athén, Peiraieus, Akropolis, Sparta, Thebai, Leuktra, Mantiiieia, Granicus, Issos, Tyros, Gaugarnela, Arbela, Susa, Alexandria, Persepolis, Perganium, Rhodos, Eratosthenes óvilága (mint Kiepertnél), a régi Róma, a Forum, Trasimenus, Syracusae, Actium, Carthago és Africa Polybios szerint (mint Sprunernél), Strabo Marinus és Ptolemaeus óvilága mint Spinner, Kiepert, Le Sage szerint), Peutinger táblái (mint Sprunernél, Kampennál és Putzgernél), a római birodalom néprajzi térképe Augustus korában (népsűrűséget is). A szerzőktől remélhető, hogy a közép és újkori európai történelmet elsősorban a magyar történelem nagy korszakainál fogják bemutatni a készülő további atlaszokban, de a hún-probléma reviziója óta az ókori atlasz végén még mindig nélkülözzük azt a térképet, mely Európát Attila birodalmával mutatja be. Ha ez a térkép kimaradt az ókori atlaszból. nem maradhat el a készülő középkori atlasz első lapjáról. A hegyrajz hiányára már egyszer rámutattam; a szerzők valószínűleg technikai okokból mellőzik. A technikai előállításnál fokozottabb figyelmet kellene fordítani arra, hogy a különböző országokat és népfajokat mindenkor ugyanazon színnel tüntetnék fel, mert ez a történelmi térképeken való tájékozódást nagymértékben elősegíti. Vonatkoztatható ez az ókori történelmi atlasz második kiadására és még inkább a készülő új atlaszokra, amelyeken a magyarság és Magyarország feltétlenül ugyanazon színnel (pl. rózsaszínnel) kellene szerepeljen minden térképen, a többi nemzetek, államok pedig lila stb.). Az új atlaszban lehetnek hibák, mert azok még akkor is elmaradhatatlanoknak bizonyultak, mikor az első magyar történelmi atlasznak csaknem minden lapját különböző kiváló történettudósok készítették. Azonban a szerzőknek 34 térkép tervezésénél s közöttük a magyar történelmi kartográfiában 19 ríj térképnek tervezésénél tanúsított eredményes szorgalmát és úttörő munkásságát illetőleg csak teljes elismeréssel lehet minden magyar historikus. Éppen úgy kiváló érdeme az