Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243

274 VÁCZY PÉTER. jelentős jogot sikerült megállapítani: 1. hogy a király közvetlen bírósága alá tartoznak, annak védelme alatt állanak, 2. hogy a király seregében, még pedig az ő zász­lója alatt harcolnak, 3. s ennek megfelelően, bizonyos mértékű adómentességgel rendelkeznek. Ez a libertás azonban tulajdonképen arra a közvetlen kapcsolatra támaszkodik, mely a király és a királyi serviens között áll fenn. Már Tagányi észrevette, hogy a királyi serviensek nemesi jogokat élveznek. Ősi idők óta nem is voltak ezek egyebek, mint nemesek, helyesebben a nemeseket egyszer „nobiles"-nek hívták, máskor „servientes regis"­nek. Később, a XIV. században pedig kizárólagosan „nobiles"-nek. Kendszeréből hiányzott a dinamikus szel­lem, a fejlődés elve, s a probléma merőben szóharccá, két kifejezés küzdelmévé zsugorodott össze.1 És valóban, úgy tűnik fel, eddigi eredményeink am vezetnek, hogy a királyi serviensek nemesek voltak, nem is lehettek mások, mint nemesek. Hiszen jogaik annyira azonosaknak látszanak a „nobilis"-ek jogaival, emellett többször a kifejezést egyenesen a „nobilis"-szal veszik a források egyenlőnek, különösen a század végén, a neme­sítési formulák vizsgálata pedig két századon végig­húzódó continuitast vet föl: az „in domo regia" emelés a nemesítés egy kezdetleges, korai formája volt,2 s tekin­tetbe kell venni azt is, hogy kimutathatóan királyi ser­viensek pár évtized múlva már mint nobilisek szere­pelnek. ciklas. VII. 35. 1. Hadbahívó parancs pl. 1289: Γ. V. 3. 506—7. 1. Keltére nézve lás,d: Karácsonyi, id, ni. 114. 1. V. ö. Timon, id. m. 250—3. 1. — Adómentesség 1250: Tört. Tár. 1902. 218. L (turóci regest. 46. §): „...ut quecunquo regalis collecta in regno suo emanaret, sicut nobiles regni sui talem collectam sibi dare non tenerentur, nec collectam ab eodem possessione exigere pres.umpmerent..."; 1102: Smiciklas. II. 8. 1.; IV. Béla: H. ο. VI. 161. 1. (= F. VII. 1. 363. 1.) „ . . . nam cum no« villas nobilium descendere uiolenter non consueuerimus..."; 1273: Smiciklas. VI. 27. 1.; 1300: F. VI. 2. 247. 1 ea liber­tate, qua vniuersi nobiles nostri regni gaudeant..."; és a nemesítési okleveleket pl. 1298: F. VII. 5. 542. 1. De a királyi kegy folytán még nagy különbségek álltak fenn az egyes „nobilisek" között, pl. 1263, Smiciklas, V. 267. 1. „...quod nobis et Bele duci... filio nostro cum ad illas partes ueneri­mus, descensus dare tenebuntur"; 1272: Smiciklas: VI. 13. I.; 1324: Gazdaságtört. Szemle. 1898. 602—603. 1. Károly Róbert menti csak fel az erdélyi nemeseket a descensus, alól stb. 1 Tört. Szemle. 1914. 443. 1. és 1916. 590—608. 1. 2 Tagányi: Tört. Szemle. 1916. 592. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents