Századok – 1927-1928

Értekezések - FEHÉR GÉZA: A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban 1

18 FEHÉR GÉZA. vetették meg itt a lábukat. Maga Simon cár „semigraecus'" volt, lia, Péter meg benső barátságban volt a bizánciakkal. Igaz, liogy a bolgár egyház nyelve a szláv-bolgár nyelv Bulgáriában, de a X. században még nem dőlt el a küzdelem i amint Csernorizec Hrabar Apológiájában látjuk, neki még küzdeni kellett ama tétel ellen, hogy a liturgiát csak a szent nyelveken lehet végezni. Sőt, hogy Sámuel cár korában is,, birodalma központjában mennyire egyházi nyelv volt még a bolgár-szláv mellett a görög, bizonyítja az, hogy a Sámuel alapította preszpai Szent Antal székesegyházfeliratai görögök.1 Egyszóval a magyarsággal a XI. század első éveiben két olyan nép volt kapcsolatban, amelynek papjai görög oklevelet megírhattak, a görög, helyesebben a bizánci és a bolgár. 2. Azt is tudjuk, hogy a szerző2

pap volt. Már Darkó rámutatott arra, hogy az oklevélben van egy bibliai frázis. Ehhez most hozzá kell adnunk Krajnyák legújabb cikkének adatait.3

És pedig: Oklevelünkben ez olvasható: της évbóSou δεσποίνης ημών Θεοτόκου και άειπαρθενου Μαρίας,, τών ένδόΕυυν αποστόλων και ποίντων τών άγιων και απ' έμού τοΟ αμαρτωλού. Aki nem ismerte a görög liturgiát, nem írhatta ezt, mert a liturgiában ugyanígy található stereotype: . . . της évbóEou 6εσποίνης ήμών Θεοτόκου και άειπαρθίνου Μαρίας, μετά πάντων τών άγιων", majd „τών . . . évbóEiuv . . . Αποστόλων" s „ημών τών άμαρτολών". Ez azt jelenti, hogy az oklevél írója, miután, mint tudjuk, oklevélírásban nem jártas ember, a keleti szertartás szerint szolgáló pap volt, aki betéve tudta szertartáskönyvét s így egyes részek szórói-szóra belekerültek oklevelébe. 3. Már most, ha tudjuk, hogy az író „alacsony műveltségű" ember volt,4

senimikép se lehetett Bizáncban tanult görög pap, fentebb meg láttuk, hogy vagy görög, vagy bolgár s hogy pap volt, csakis bolgár pap lehetett. Valóban oklevelünkben semmi sincs, ami kancelláriai gyakorlatra mutatna, inkább egy bolgár papra kell gon dőlnünk, aki beszélte a görög népnyelvet s ismerte egyháza könyveit, helyesebben, tudta a liturgiát s az egyházi életben járatos irodalmi kifejezéseket. Czebétől, Hómantól és Barkótól néhány jó példát kapunk arra, hogy az oklevél frázisai 1 Ü3B. Pycck. Apx HacT. IV. 46 s kk. 11. Mijateff barátom figyelmeztetett erre az adatra. - Darkó i. m. 343. 1. 3 Szent István veszprémvölgyi donációjának görög egyházi vonatkozásai. Századok LX. (1926) 500—502. 11. 4 Darkó i. m. 268, 345. 11.