Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243

A KIRÁLYI SERVIENSEK ÉS A Ρ ATRIMONI ÁLIS KIRÁLYSÁG. 265 dig mindenfajta szolgálat jelzésére egyaránt használatos.1 Az arator servitiummal tartozik urának, a comes, nádor tisztségét servitiumnak tekintik, ha valaki különös érdemeket szerez, jelentős szolgálatot tesz, harcolt, országos ügyben fáradozott, úgy ez is servitium volt, s a pap „Deo serviens". A „serviens" nem azt jelenti még, hogy valaki bizonyos, mondjuk, lovas szolgálatot végez, hanem ezzel egészen általánosan csupán azt akarták feltüntetni, hogy valamely servitium valakire vonatkozik, így a „serviens" néha servus, libertinus, s ezek között is, a legkülönfélébb szolgálatot teljesítő népekkel kapcsolatban bukkan fel.2 Ilyenkor a serviens átfogó jelen-1 A Karolingok alatt a niinisteriumriak. servitiumnak ugyanez az általános jelentése, v. ö. Dopsch: Die Wirtschaítsentwicklung der Karolingerzeit (1913) I. 87. 1. „Wie mínisterium den Dienst überhaupt bezeichnet = servitium, so ministeriales Leute, die Dienste zu verrichten haben, mit Diensten betraut sind." „Somit ist wohl die Annahme kaum zulässig, dass ministerialis zur Karolingerzeit bereits einen Stand bezeichnet habe, wie Brunner doch meint" (u. o. 89. 1.). Éppen csak utalok arra —· alkalmasabb helyen (III. fejezet) fogom ezt kifejteni —, hogy nálunk is használatos volt a ministerium, az officium (= servitium) mindenféle „szolgálat" jelzésére, sőt hogy a ministerium szó sokkal inkább el volt terjedve. Ez magyarázza meg, hogy a legrégibb törvényeinkben ministerialisok szerepelnek s nem serviensek (az esztergomi zsinati határozatban fordul elő elsőízben „servum vei servientem" 69. cikk. Závodszky: A Szent István-, Szent László- és Kálmán-korabeli törvények 1904, 205. 1.). * 1113: Η. ο. VIII. 6. 1."... quantum habent terre (Gewrienses) tantum habent servientes sancti Ipoliti." Kritikájára v. ö. Szentpétery, Regesta. 1.18. 1. (46. sz.); 1118?: Pannonhalmi rendt. X. 500. 1. „ad servicium eoclesie... ordinavit..."; 1138: Knauz. I. 88. 1. „... hec sunt mansiones seruorum, quos Álmus dux... donauit ecclesie, (ut Canoni)cis in e(adem) ecclesia die ac nocte seruientibus, uictum aministrarent oottidianum"; 1141—61: Magy. Könyvszemle. 1892—3. 18. 1. „Hos . . . seruientes propriae libertati donaui..."; 1146: Pannonhalmi rendt. I. 598. 1. „Debitum vero servitii, quo alii homines ecclesie occupantur, ab his nos,tris hominibus prorsus exclusimus, videlicet ut nec vinum ducant ad monasterium, nee farinam ad prebend am fratrum, nec aliquid cogantur laborare, nisi quod ad agriculturam vel ad colendas vineas predicti predii pertinet"; 1152: Pannonhalmi rendt. I. 601. 1. cuius servitium non aliud sit, nisi in singulis annis... persolvat ecclesie duodecim ulnarum tapetum"; 1164 körül: P. IX/7. 634. 1. „... nec ad ciuile seruicium retrahere audeat..." Keltére v. ö. Szentpétery, Regesta. I. 35. 1. (106. sz.); 1165 körül: Knauz. I. 118. 1. „... cum VI. mansionibus seruorum, super proprios equos seruiencium..." (ad birtokot); 1169. F. VILI. 161. 1. „...et duodecim libertinorum, in propriis equis serui-