Századok – 1927-1928

Értekezések - FEHÉR GÉZA: A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban 1

A BOLGÁR EGYHÁZ KÍSÉRLETEI És SIKEREI HAZÁNKBAN. 17 így azután az a tény, hogy Delján Péter a bán címet viseli az idéztem feliratban, azt jelenti, hogy magyar címe volt, amiből meg bizonyos az, amit fentebb a forrás­adatok alapján is állítottunk, hogy ő Bulgáriába való jövetele előtt Magyarországon élt, nagybátyjánál, Szent István királynál, 1038-tól kezdve meg hasonnevű unoka­testvérénél, a velencei dogé fiánál s mint cárfi, uralkodó­családbeli herceg a magyar bán = úr címet viselte. Valóban tudjuk, hogy a magyar trónörökös (!) címe tényleg nem volt más, mint úr, t. i. Kinnamos szerint a trónörököst „Οί5ρουμ"= Uramnak nevezték, ami azonos jelentésű a bán szóval. így tehát adataink alapján kimondhatjuk, liogv a bolgár nemzet nagy szabadsághőse, akinek megjelené­sére tüstént felkelt az egész bolgárság Belgrádtól Szalo­nikiig, Delján Péter, a magyar hercegnő fia, Magyar­országon élt, innen indult el bolgár hazája felszabadí­tására. Függelék. A veszprémvölgyi alapítólevél másolata bizonyára híven adja a XI. század legelső éveiben készült eredetit.1 Sajnos, nem mutat olyan sajátságot, amiből az oklevél szerzőjének nemzetiségére következtethetnénk. Nincs az oklevélben egyet­len egy hangtani különösség sem,2 nyelve irodalmi és népies alakok keveréke, vulgarizmusai oly közönségesek, hogy meg­találhatók az egész görög nyelvterületen.3 Az egész kérdésben a következő szempontokat tartom fontosnak: 1. Hóman értékes adatokkal utal a Balkánra, történeti kapcsolatainkra a balkáni népekkel s arra, hogy a görög nyelv az oklevél szereztetése korában ismert volt a balkáni népek előkelőbb rétegeiben.4 Valóban a XI. század elején dolgozó szerző csak bizánci, vagy bolgár ember lehetett. Bizánci lehetett, mert a XI. szá­zad elején Szent István király szövetséges viszonyban volt II. Vasilios császárral. De bolgár is lehetett, mert Bulgária szomszédos volt Magyarországgal s tudjuk, hogy bolgár papok, szerzetesek éltek Magyarországon, már pedig bolgár előkelők s egyháziak tudtak görögül. Tudjuk ugyanis, hogy Bulgáriában már a pogány korban is értékes feliratos emlé­kei vannak a görög népnyelvnek, majd meg Bizánc papjai 1 Hóman i. m. 103. 1. 2 L. erre vonatkozólag Darkó i. m. 258—62. 11. 3 Darkó i. m. 268. 1. s egyebütt. 4 Hóman i. m. 108—109. 11. Századok. 1927. I—III. füzet. 2

Next

/
Thumbnails
Contents