Századok – 1927-1928

Értekezések - FEHÉR GÉZA: A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban 1

A BOLGÁR EGYHÁZ KÍSÉRLETEI És SIKEREI HAZÁNKBAN. 17 így azután az a tény, hogy Delján Péter a bán címet viseli az idéztem feliratban, azt jelenti, hogy magyar címe volt, amiből meg bizonyos az, amit fentebb a forrásadatok alapján is állítottunk, hogy ő Bulgáriába való jövetele előtt Magyarországon élt, nagybátyjánál, Szent István királynál, 1038-tól kezdve meg hasonnevű unokatestvérénél, a velencei dogé fiánál s mint cárfi, uralkodócsaládbeli herceg a magyar bán = úr címet viselte. Valóban tudjuk, hogy a magyar trónörökös (!) címe tényleg nem volt más, mint úr, t. i. Kinnamos szerint a trónörököst „Οί5ρουμ"= Uramnak nevezték, ami azonos jelentésű a bán szóval. így tehát adataink alapján kimondhatjuk, liogv a bolgár nemzet nagy szabadsághőse, akinek megjelenésére tüstént felkelt az egész bolgárság Belgrádtól Szalonikiig, Delján Péter, a magyar hercegnő fia, Magyarországon élt, innen indult el bolgár hazája felszabadítására. Függelék. A veszprémvölgyi alapítólevél másolata bizonyára híven adja a XI. század legelső éveiben készült eredetit.1 Sajnos, nem mutat olyan sajátságot, amiből az oklevél szerzőjének nemzetiségére következtethetnénk. Nincs az oklevélben egyetlen egy hangtani különösség sem,2

nyelve irodalmi és népies alakok keveréke, vulgarizmusai oly közönségesek, hogy megtalálhatók az egész görög nyelvterületen.3 Az egész kérdésben a következő szempontokat tartom fontosnak: 1. Hóman értékes adatokkal utal a Balkánra, történeti kapcsolatainkra a balkáni népekkel s arra, hogy a görög nyelv az oklevél szereztetése korában ismert volt a balkáni népek előkelőbb rétegeiben.4 Valóban a XI. század elején dolgozó szerző csak bizánci, vagy bolgár ember lehetett. Bizánci lehetett, mert a XI. század elején Szent István király szövetséges viszonyban volt II. Vasilios császárral. De bolgár is lehetett, mert Bulgária szomszédos volt Magyarországgal s tudjuk, hogy bolgár papok, szerzetesek éltek Magyarországon, már pedig bolgár előkelők s egyháziak tudtak görögül. Tudjuk ugyanis, hogy Bulgáriában már a pogány korban is értékes feliratos emlékei vannak a görög népnyelvnek, majd meg Bizánc papjai 1 Hóman i. m. 103. 1. 2 L. erre vonatkozólag Darkó i. m. 258—62. 11. 3 Darkó i. m. 268. 1. s egyebütt. 4 Hóman i. m. 108—109. 11. Századok. 1927. I—III. füzet. 2