Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243

A KIRÁLYI SERVIENSEK ÉS A Ρ ATRIMONI ÁLIS KIRÁLYSÁG. 247 Mindkét tlieoriában a nagybirtok nagy szerepet játszik; ezzel kapcsolatban a közszabadok elnyomása s végső pusztulása áll a kérdés középpontjában. Ebben az utolsó két évtized történetírásának szelleme tükröződik vissza.1 Az új eredmények közkinccsé váltak, s Kötzscbke „Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters" c. kézikönyvében már azt írja a királyi serviensekröl, hogy „manche traten in des Königs Dienst mit der Pflicht zur Landesverteidigung (servientes regis), ohne die persönliche Freiheit aufzugeben und empfingen von ihm Höfe und Dörfer mit Hörigen."2 I. A kutatásnak kettős, ellentétekben mozgó iránya a források ellentmondó állításaiból táplálkozik. Azt hiszsziik már, hogy a források ellenkezését sikerült legyőzni, holott újabb adat új kétséget támaszt, s zavarunk egyre nő, nemhogy fogyna. Pedig a kérdés a XIII. század értékelésének teherpróbáját jelenti. Állásfoglalásunk a királyi serviensekkel, mozgalmukkal szemben eldönti vélekedésünket magáról a korai magyar középkorról, a rendi társadalom kialakulását másképen látjuk s megváltozik felfogásunk a királyság első két századáról is. Üj szintézisre van szükségünk, mely a forrásokban rejlő ellentétek feloldását., magyarázatát hozná, átfogó, széles, lehetőleg az egész okleveles anyagra támaszkodó szemléletet adna. Túl kell haladni a források szójátékain s túl a szavak esetlegességén magát a valóságot kell megragadni. Enélkül egy lépést sem lehet tenni a XI—XIII. században, abban a korban, hol az egyes kifejezéseknek, a jára fogja fel a királyi sCrvienseket. Mályusz E.: Turóc megye kialakulása c. könyvének bírálatában azt írja, hogy a királyi serviensek „a jobbágyfiúkhoz hasonlóan katonai szolgálati kötelezettség fejében a királytól földadományt nyert, elszegényedett nemesek és a vár népeiből kiemelkedett hűbéres, katonáskodó földmívesek voltak, kiknek a XIII. század folyamán sikerült a független köznemesség kiváltságait megszerezni s földjeiket a hűbéri kötelezettségek alól mentesíteni." (Századok. 1922. 559. 1.) 1 Alfons Dopsch: Stand der Forschung auf dem Gebiete der älteren deutschen Verfassungs- und Sozialgeschichte. (Die Geisteswissenschaften. 1913. 323—327. 1.) 2 G. Brodnitz: „Handbuch der Wirtschaftsgeschichte" c. sorozatban. (1924.) 349. 1.