Századok – 1927-1928

Értekezések - FEHÉR GÉZA: A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban 1

14 FEHÉR GÉZA. ban, mert csak anyja elüzetése után született, — természetesen Magyarországon. Ha tehát Mihály püspök állítása igaz, — ő pedig, mint összes pótlásaiból kitűnik, helyesen pótolta és javította egy Skylitzes-kéziratnak a nyugati bolgár cárságra vonatkozó adatait —, Delján Péter Magyarországon született. Bizonyos, hogy amikor ő, a bolgár trón jogos örököse, Sámuel cár unokája, megszületett, István király gondolt azzal, hogy unokaöccse megfelelő nevelést kapjon, sőt, mint jó politikus, gondolt arra is, hogy a gyermek esetleg Bulgária leendő uralkodója s így neki bolgár nevelést adhatott. Ezt annál is könnyebben megtehette, mert ha nem is jöttek volna az elkergetett hercegnővel, volt Magyarországon elég bolgár, sőt bolgár egyházi intézmény is, így, mint láttuk, bizonyosan voltak bolgár papok Keresztelő Szent János monostorában. A gyermek trónörökösnek tehát bizonyára bolgár nevelést adtak s bolgár körről gondoskodtak számára s anyja, a félig bolgár magyar hercegnő számára. Ha már most az anyának a veszprémvölgyi kolostort alapították, amelybe bolgár apácákat gyűjtöttek össze (bizonyára közöttük voltak a trónörökösnével jött bolgár nők is), természetesen nem tudtak az apácák latinul, nem tudott bizonyára az igumin-hercegnő sem. Hogy meg népnyelven, bolgárul, vagy magyarul állítsanak ki egyházi okmányt, abban az időben lehetetlenségnek tartották egy újkeresztyén országban, amilyen Magyarország volt. Tehát a „szent" nyelvek közül ki kellett választani azt, amelyet a bolgárok, legalább is az egyháziak — mint általában a bolgár művelt emberek — értettek, ez pedig csak a görög nyelv volt. Nagyon valószínű, hogy a görög alapítólevelet valamelyik bolgár pap írta, talán azok közül az egyik, akik Delján Péter nevelését irányították. Mint láttuk, elég bolgár pap volt Magyarországon, tehát volt, aki megírjon egy görög oklevelet. S az oklevél nyelvének vulgaris volta is megérthető a szerző bolgár voltából.1 1 Az oklevélben találunk egy szót, amelyről beszélnünk kell. István király a többi között ajándékozott a monostornak: ,,είς τοϋ Πολοσνίκου του μιροί άμίΓΕλουοτός εις" (a latin fordítás szerint „in villa Polosinic habet abbatissima unum vinitorem cum vinea sua"). A τοΰ μιρα régi magyarázata orosz mir „faluközösség,