Századok – 1927-1928

Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 205

TÖRTÉNETI IRODALOM. 207 gyar református leikéss hányatott életéből (Harsányi Sámuel, az első cs. k. ref. táborilelkész élete) ; Sidó Zoltán : Voinovich Géza : Az angol irodalom története; Szőnyi Sándor („Kisebb értekezések"): Lukinich Imre: A M. Tud. Akadémia és a magyar történettudomány, Könyvismertetések. 6. szám. Gárdonyi Albert: A magyar történettudomány kezdetei. A magyar történetírás a tárgyi kritika kifejlődésével a XVIII. század folyamán alakul át történettudománnyá, Amiben Schwandtner és Bél munkássága tekinthető úttörőnek, kik a magyar történelem elbeszélő forrásait pragmatikus módszferrol, magyarázatokkal ellátott gyűjteményben igyekeztek közrebocsátani, sőt Bél már az okmánygyüjtést is mogkezdt?. A cikk ismerteti a 3 kötetes „Scriptores rerum Hungaricarum" tartalmát s annak közlési és feldolgozási módját. A tudományos történetírás módszereit, feladatait Bél Mátyásnak, a híres Ludwig hallei professzor tanítványának ezirányú munkássága jelölte ki. — „Kritikai Szemle": Pukánszky Béla: Zolnai Béla: Magyar janzenisták; Dékány István: Lambrecht: Modern történettudomány; Szelényi Ödön: E. Grubb: A quäkerek vallása; Gárdonyi Albert: Ilóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon; Harsányi István: Révész Imre élete 1826—1881; Török Pál: Báró Forster Gyula: Gróf Berchényi László, Franciaország marsallja; Baranyai Zoltán: M. Roques: Les premières traductions roumaines de l'Ancien Testament; Trócsányi Zoltán: Szémán István: Az újabb orosz irodalom és Bonkáló Sándor: Az orosz irodalom története; Hamar István: Pruzsinszky Pál: Hugenották; Zsigmond Ferenc: György Lajos: Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája; Gulyás Sándor: Tóth Imre: Rajzok a szibériai hadifoglyok életéből; Böhm Dezső: Molnár Antal: Az új zene, könyvismertetések. 7. szám. „Krónika": Bernát István: Assisi Ferenc ünneplése. — „Kritikai Szemle": Ρ—y: Natur und Lebensbilder aus der Zips, von Jonathan Haberern (a XIX. század közepéről); Bartók György: Spinoza: Opera; Trócsányi Dezső: Bartók György: Kant; Zsihka Ferenc: Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok; Pukánszkv Béla: Isoz Kálmán: Buda és Pest zenei művelődése; Hamvas József: Széli Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből, Baros Gyula: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig (Szinnyei Ferenc munkája). Szőnyi Sándor („Kisebb értekezések"): Czobor Alfréd: Országos Levéltár felállításának terve 1701-ben — Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár és legújabb gyarapodásai. — Csekey István: Az észt köztársaság ι alkotmánya és a Baltikum világpolitikai helyzete, könyvismertetések. 8. szám. Révész Imre: Mohács és a reformáció. A XVI. ezázad emberének történeti szemlélete még a középkorban gyökerezik, az eseményeknek metafizikus okokkal igyekezik magyarázatot adni. A mohácsi vereség után tehát a török veszedelemnek ily theológikus magyarázata alapján vádakat emelt egymás ellen a régi s az új egyház. Ε felfogás nyoma újabb íróknál is megtalálható, kik az összeomlásért a reformációt okolják, szerintük a nemzet széthúzását az tette teljessé, Luthert pedig a magyarság megsegítésének megakadályozásával vádolják. Szerző .kimutatja mindkét állítás tarthatatlanságát s hogy az ország elbukását oly végzetes okok idézték elő, melyek a katasztrófát akár a katholikus egyház, akár a reformáció felelőssé tétele nélkül is eléggé megmagyarázzák. —· Schneller István: Luther és a tanszabadság (Luther bibliakritikája). — „Kritikai Szemle": Böhm Dezső Szigethy Lajos munkájáról (Luther lelke), Zsinka Ferenc a Lukinich Imre által szerkesztett Mohácsi emlékkönyvről, Dékány István Angyal Dávid könyvéről: Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése, végül Albrecht Ferenc Sebess Dénesnek Az új agrárdemokráciák c. művéről szól.