Századok – 1927-1928

Értekezések - KMOSKÓ MIHÁLY: Gardizi a törökökről 149

GARDÎZÎ A TÖRÖKÖKRŐL. rajzíró e helyével nem tudott mit kezdeni s ezért a modern kritikusok ahhoz a fogásához folyamodott, amelyet akkor vesznek igénybe, ha egy adat elméleteiket felborítja: egyszerűen kijelentette, hogy Tumanskij névtelenjének előadása Muslim b. Abí Muslim al-Garmi szövegétől idegen interpolatio. Ennek a föltevésnek azonban semmi értelme sincs. A tényállás egyszerűen az, hogy Gaihání terjengős szövegét különböző irók ollózták ki, még pedig mindegyik a maga ízlése szerint; innen van, hogy a különböző szövegekben szószerint azonos helyek mellett olyanokat is találunk, amelyeknek más compilátiókban semmi nyomuk nincsen. Ezt a helyet csak jól kell megérteni s akkor világos lesz előttünk minden. Azon kezdjük, hogy a Fekete-tengerről a szövegben szó sincs, hanem a perzsa író derjâ-je rûm, Római-tengerről beszél, ami azonban nemcsak a Feketetenger neve, hanem a Földközi-tengeré is és az Adriát is jelentheti. A marwát népet nem a dunai bolgároktól keletre, hanem nyugatra kell keresnünk, annál is inkább, mert ezek politikai és ethnographiai határa a középkorban az Ochridai-tótól nyugatra és északra terjedt; e feltevés mellett megint csak a Ragusa mellett lyukadunk ki. A khazar besenyők említése által nem szabad magunkat megtévesztetnünk; e név már magában véve abszurd ellentmondás és ki tudja, miféle elírás torzszülöttje. Tumanskij névtelenjének idézett helye csak arról győz meg minket, hogy Gardîzî Gaihání szövegét erősen megrövidítette és olykor bizony barbár módon megcsonkította. Ilyen csonkítás nyomával találkozunk a magyarok folyóinak leírásában is. Először azt mondja, hogy a magyarok két folyó közében laknak: az egyik neve Dûbâ (Düna), a másiké I til — ez az olvasás azonban problematikus; a cambridge-i szövegben a t betű diakritikus pontjai hiányzanak. Nandur, amint említettük a baloldal felé eső folyó partján terül el. A másik, amely tőlük jobbkéz felé esik, a saqlâb felé halad s onnan a Khazar-tengerbe szakad s ez a folyó mindkét folyónál nagyobb. Első tekintetre látni, hogy e szók után: „s ez a folyó, amely tőlük jobbra van" a compilator előadásában valami kimaradt, mert ha az egyik folyó neve Duna, a másiké nem lehet más, mint Tisza, ellenben a harmadik, a szlávok felé haladó s a Khazartengerbe szakadó folyó nyilván a Volga, amelyet, úgy látszik, a perzsa excerptor hozott a Dunával téves kapcsolatba, bár lehet, hogy nem Gardîzî a hibás, hanem a másolók. A Duna s a Tisza közének déli részére, a